Kolozsvár - Erdély fővárosa

„Senki soha hivatalosan tán ki nem mondotta a száján, és semmi hivatalos írás ki nem hirdette, de Kolozsvár Erdély fővárosa száz és száz évek óta a mai napig.” (Kós Károly, 1934)

Hunyadi Mátyás szülővárosa, Kolozsvár, a magyar históriába több mint 1100 éve vonult be: honfoglaláskori sírokat a mai város több pontján találtak.
Több mint 70 országgyűlést tartottak itt, az elsőt 1466-ban. 1541-től az Erdélyi Fejedelemség első városa ("civitas primaria"). Heltai Gáspár és Hoffgreff György 1550-ben a Kis-Szamos menti településen nyomdát alapít. 1568-ban Dávid Ferenc az unitárius egyház első püspöke - Kolozsvár máig az unitarizmus központja. Kolozsvár adja Erdélynek és a magyar történelemnek Bocskai Istvánt - a magyar tudománynak és a világnak Bolyai Jánost. 1792-ben innen indul a hivatásos magyar nemzeti színjátszás. Katona József 1815-ben a kolozsvári Erdélyi Múzeum pályázatára írja meg a Bánk bánt. Folytathatjuk a felsorolást a Kolozsvári testvérekkel, Mártonnal és Györggyel, Bethlen Gábor fejedelemmel és Apáczai Csere Jánossal, Jósika Miklóssal és Brassai Sámuellel, Bánffy Miklóssal, Kós Károllyal és Márton Áronnal. A két világháború közötti filmgyártással, az egykori és mai könyvkiadással, folyóiratokkal, kiváló festőművészekkel és grafikusokkal, szobrászokkal… Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország egyik legfontosabb kulturális központja ma is. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Kolozsvár (románul Cluj-Napoca) Erdély történelmi központja, legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.