Augusztusban és szeptemberben tartják meg a legnagyobb könnyűzenei fesztiválokat

A kolozsvári Untold fesztivál szervezői közölték, hogy a koronavírus-járvány miatti hosszú szünet után szeptember 9. és 12. között várják a nézőket a kincses városba. Mint hozzátették, az Untold lesz az egyike a kevés nagyszabású fesztiválnak, amelyet megszerveznek ebben az évben, ezért egyben a normális élethez való visszatérés ünnepe is lesz.

A fesztivál szervezői nagy neveket és a legintenzívebb élményt ígérik a Kolozsvár belvárosában zajló fesztiválra, amely 2019-ben 375 ezer nézőt vonzott.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a koronavírus-járvány fölött aratott szimbolikus győzelemként beszélt a fesztivál megrendezéséről, és köszönetet mondott a szervezőknek bátorságukért. Arra biztatta a fiatalokat, hogy oltassák be magukat. Hozzátette: szeptemberig sokat változhatnak a járványügyi védekezés szabályai, de a beoltottakat semmilyen forgatókönyv szerint nem zárhatják ki a rendezvényről.

A hagyományosan a bonchidai Bánffy-kastély udvarán tartott Electric Castle fesztivál szervezői is bejelentették, hogy a nagy bonchidai fesztivál helyett idén augusztus 6. és 15. között egy több helyszínen zajló speciális fesztivált szerveznek.

A rendezvény Bonchidán indul, de beköltözik Kolozsvárra, és a 10 nap alatt 30 helyszínen 400 eseményre kerül sor. A szervezők azt ígérik, hogy a járványhelyzethez alkalmazkodva szerveznek biztonságos fesztivált, amely hozni fogja a megszokott Electric Castle-hangulatot.

Egyik szervezőcsapat sem hozta nyilvánosságra egyelőre, hogy kik lesznek a fellépők. Mind az Untold, mind az Electric Castle csütörtöktől kezdi árusítani honlapján a jegyeket és bérleteket.

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat

Kolozsváron az Ünnepi Könyvhét színpadán adta át szombat este Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat Felméri Cecília filmrendezőnek, László Noémi költőnek, és Zoltán Béla festőművésznek.

Az idei díjazottakat már januárban, a magyar kultúra napján megnevezték, akkor azonban a járványhelyzet nem tette lehetővé a díjátadást.

Ünnepi beszédében a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen Hunor felidézte: az elmúlt másfél év a maga teljes brutalitásával kérdőjelezte meg a lendületlen civilizációs és technológiai haladás mítoszát, ugyanakkor azt a hihetetlen emberi erőfeszítést és teljesítményt is megmutatta, ami a reményre is okot ad. Arra a reményre is, hogy talán jobbak lettünk - mondta.

Arra is kitért, hogy a járvány megviselte a kulturális intézményeket, és próbára tette az alkotó embert. Nagyon hiányzott a közösségi élmény.

Kelemen Hunor ugyanakkor \"előre bejelentett kulturális gyilkossági kísérletnek\" nevezte Ilie Bolojan Bihar megyei önkormányzati elnöknek azt a tervét, hogy a gazdaságosság jegyében összevonja a megye kulturális intézményeit: a nagyváradi magyar és román színházat, valamint a filharmóniát.

\"Meg kell akadályoznunk ezt a merényletet. (.) Önálló és jól működő intézményekre szükségünk van. Azokról nem mondunk le, nem adjuk fel\" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az alkotók érzéseket váltanak ki. Ezeket az érzéseket köszönte meg mindenkinek, aki a magyar kultúrát gyarapítja.

A filmművészet kategóriában díjazott Felméri Cecília a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakán, majd a bukaresti Színház-és Filmművészeti Egyetemen tanult. Animációival és kisjátékfilmjeivel hívta fel magára a figyelmet. Első nagyjátékfilmje, a magyar-román koprodukcióban elkészült Spirál 2020-ban a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon. Jelenleg rendezést tanít a Sapientia tudományegyetemen.

Az irodalom kategóriában díjazott László Noémi József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is.

A képzőművészet kategóriában díjazott Zoltán Béla a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt.

-MTI-

Kép: Sánta Csaba szobrászművész alkotásai az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj átadóünnepségén a kolozsvári Bánffy-palota udvarán 2021. június 5-én. Az RMDSZ kilencedik alkalommal adta át az elismerést az előadóművészet, az irodalom és a képzőművészet egy-egy jeles erdélyi magyar képviselőjének. A díjátadót a koronavírus-járvány miatt halasztották mostanra. MTI/Kiss Gábor

Kató Emőkét is jelölték a román színházi szakma díjára

Kató Emőke kolozsvári színművészt is jelölték a legjobb női főszereplő kategóriában a Román Színházi Szövetség (UNITER) díjára. Az elismerésre jelölt előadások és művészek listáját csütörtökön hozták nyilvánosságra. Az UNITER-díjak mindig az előző évben bemutatott előadásokban nyújtott művészi teljesítményeket hivatottak elismerni.

Kató Emőkét a kolozsvári Reactor független társulat Minden, amit elvett tőlem Alois című, román és magyar nyelvű előadásában nyújtott teljesítményéért jelölték a legjobb női főszereplőnek járó díjra. Kató Emőke mellett két román színésznőt, Eliza Noemi Judeut és Alexandra Vicolt jelölték a kategóriában. Alexandra Vicol Egressy Zoltán Portugáljában játszotta a női főszerepet a Botosani-i Mihai Eminescu Színházban Vladimir Anton rendezésében.

A legjobb díszletért járó díjra jelölték Andu Dumitrescut is a Pool (No water) című előadásért, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház mutatott be.    A legjobb előadás díjáért versenyez a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulatának Villa Dolorosa című produkciója, amelyet Theodor Cristian Popescu román rendező állított színpadra; a Radu Afrim által rendezett Szív és más húskészítmények című előadás, amelyet Dan Coman román kortárs író szövege alapján vitt színre a Craiovai Marin Sorescu Színház; valamint a kolozsvári Alexandra Felseghi dramaturg szövege alapján készült Verde taiat című román nyelvű előadás, amelyet Adina Lazar állított színpadra a Pro Színház Egyesület nevű zilahi magántársulattal.

Fotó: Bogdan Botaș

 

Átadták a magyar állam támogatásával épült Kolozsvár-Tóközi Református Óvodát

Az oktatási intézményt az Erdélyi Református Egyházkerület építette a magyar állam Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében biztosított támogatásból. A 370 négyzetméteres felújított kolozsvári ingatlanban közel 61 gyerek ellátása biztosított, a beruházás értéke 175 millió forint.

A kolozsvári tóközi református gyülekezet óvodájának avatóünnepségén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében a vallásos nevelés, oktatás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, nem elég, hogy lehetőség van a nevelésre, az intézményeket is létre kell hozni ennek érdekében. 

A püspök azt is kiemelte, nemcsak az a fontos, hogy a közel hetven gyerek szép, modern, otthonos környezetben nevelkedhet az új óvodában: mindaz, amit ott tanulnak, amit az óvónők, dadák átadnak nekik, az ennél is fontosabb. Kató Béla hálát adott és köszönetet mondott azért, hogy az intézmény „él és működik”, és áldását adta az épületre, az intézményre, az ott zajló tevékenységre.

Kozma András, a tóközi református gyülekezet lelkésze felidézte, hogy egy hosszú folyamat vezetett idáig, hiszen a Tóvidéki Református Óvodát még 1999-ben hozták létre a templom alagsorában. A templom közelében levő ingatlant négy éve vette meg az egyház, az itt zajló hosszas munkát, építkezést a magyar állam támogatása tett lehetővé. Ezen az új helyszínen az óvoda végre teljesen önállósulhatott, kibontakozhatott. A háromszor akkor összterületen immár nem egy, hanem három csoport tevékenységét sikerült megszervezni, működtetni.

Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos megköszönte, hogy jelen lehet „a blokkok közötti református zöld sziget” avatóünnepségén, valamint azt, hogy a gyerekek, a szülők, a jelenlevők élettel töltik meg az épületet. Kifejtette, hogy egy nagyvárosban, a szórványközösségekben, a „blokknegyedek” világában kiemelten fontosak azok a közösségek, intézmények, amelyek arra nevelik, ösztönzik tagjaikat, hogy megtartsák nyelvüket, kultúrájukat. Azt is elmondta, hogy a tóközi óvoda korszerű épületét látva nem a modernség, hanem éppen a hagyomány jut eszébe, a kétszáz éves magyar óvodapedagógia hagyománya, mely Brunszvik Terézig és Teleki Blankáig vezethető vissza. Meglátása szerint a magyar óvodapedagógiai hagyomány nagyon hézagosan hozzáférhető a külhonban: elmondása szerint öt éve építik a Kárpát-medencében az óvodákat, és ez idő alatt azt látták, hogy esetleges a külhonban a gyermekek számára a megfelelő szolgáltatások elérése. „A mi dolgunk nem fejeződik be a falak felhúzásával. Innentől kezdve elsősorban önökön múlik, az itt dolgozókon, hogy ezek a gyermekek életük végéig magyarul fognak-e álmodni, másrészt pedig rengeteg feladunk van még, hogy ezt a kétszáz éves magyar óvodapedagógiai hagyományt minden külhonban élő magyar gyermek élvezhesse” – fogalmazott a miniszteri biztos.

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A szegedi testvéregyetemmel ünnepelte a 440 éves kolozsvári felsőoktatást a Babes-Bolyai Tudományegyetem

A testvérintézménynek tekintett Szegedi Tudományegyetemmel ünnepelte május 12-én, szerdán egy online rendezvény keretében a 440 éves kolozsvári felsőoktatást a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).

Mind a kolozsvári, mind a szegedi oktatási intézmény a Báthori István erdélyi fejedelem által 1581-ben akadémiai rangra emelt jezsuita kollégiumig vezeti vissza a történetét. A trianoni döntés után a magyar kormány a kolozsvári Ferenc József Egyetemet Szegeden telepítette le.

A 440 éves évforduló alkalmából kiállítás nyílt a kolozsvári felsőoktatás évszázadairól az egykori várfalból megmaradt, ma kiállítótérként használt Szabók bástyájában. Daniel David, a BBTE rektora bemutatta azt a négynyelvű emléktáblát, amely a mai Románia területén alapított első felsőoktatási intézménynek állít emléket. A román-magyar-német-angol nyelvű táblát az intézménynek otthont adó, azóta lebontott épület szomszédságában, a Farkas utcai református templom falán helyezik el.

Az egyetem közösségi oldalán közvetített eseményen Daniel David rektor megemlítette: a hagyomány nem elengedhetetlen feltétele egy oktatási intézmény kiválóságának. Vannak rangos új egyetemek, és vannak nagy hagyományokra visszatekintő, de ma már nem versenyképes egyetemek is. A BBTE arra tesz kísérletet, hogy a hagyományokat kombinálja a versenyképességgel.

A rektor a kiállítás virtuális megnyitóján mondott beszédében arra is kitért, hogy az emberi ész hajlamos úgy módosítani a múltat, hogy ezáltal igazolja a jelent. \"Ha megértjük a hagyományainkat, akkor stabilabbak, és bátrabbak vagyunk a jelenben, és a jövő lehetőségeit is jobban magunkhoz ölelhetjük\" - jelentette ki.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: városában idén a 440 éve alapított kolozsvári akadémiát és a százéves szegedi felsőoktatást is ünneplik. Megemlítette: a kolozsvári egyetem Szegedre költöztetése olyan korban történt, amikor a térség népei szemben álltak egymással. Abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a ma feladata lezárni a beárnyékolt múltat, és közösen ünnepelni a jövőt. Úgy vélte: a két egyetem együttműködve, egymást segítve lehet sikeres.

Az online rendezvényen a jezsuita rend képviselője, és a Tartui Tudományegyetem rektora is felszólalt. Az Észtország második legnagyobb városában működő egyetem rektora, Thomas Asser felidézte: az általa vezetett intézmény elődjét szintén Báthori István alapította 1583-ban. Az erdélyi fejedelmet ugyanis 1576-ban lengyel királlyá koronázták. Báthori Tartuban is jezsuita kollégiumot emelt akadémiai rangra.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Románia legnagyobb és legjobbnak minősített felsőoktatási intézménye. Az egyetem mai neve és szerkezete a magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem és a román tannyelvű Babes Tudományegyetem 1959-es egyesítésével alakult ki.

 

Kép: A 440. évforduló tiszteletére készített emléktábla, amelyet az Academia Claudiopolitana 1581-es helyszínén fog állni. Fotó: https://www.ubbcluj.ro/hu/

Május 26-án lesz tíz éve, hogy az újonnan összeült Magyar Országgyűlés egyik első döntéseként fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt 10 évét és az EMNT Demokrácia-központok irodahálózat szerepét hivatott bemutatni a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet, melyet május 12-én Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében mutattak be.

Az eseményen jelen volt és felszólalt Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke és Albert Beáta, a megjelent kötet egyik szerkesztője.

Az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban résztvevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás a kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is.

 „A most megjelent kiadvány az EMNT Demokrácia-központokkal közösen eddig elvégzett munka egyfajta összegzéseként is értelmezhető. Számot ad az elmúlt tíz évről, s motivációs forrás ahhoz, hogy folytassuk a honosítást” – kezdte mondandóját Mile Lajos, aki egyben köszönetet is mondott a kötet szerkesztőinek a megvalósításért. A honosítási folyamat jelenlegi állapotát elemezve a főkonzul elmondta: bár a koronavírus-járvány éreztette hatását a terepmunka és az ügyfélfogadás során is, mára már normalizálódni látszik a helyzet, s újra teljes gőzzel szervezik a konzuli napokat és a könnyített honosítási eljáráshoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket. „Munkánk során fokozottan számítunk partnerszervezeteinkre, s így az EMNT Demokrácia-központok munkatársaira is, akikkel együtt kiterjedt terepmunkát végzünk. Az egyszerűsített honosítási eljárás nem egy újfajta jelenséget generált, hanem egy már létező és jól érzékelhető tényt – az összetartozás élményét – rögzítette közjogi értelemben is” – hangsúlyozta Mile Lajos, aki beszéde végén kijelentette: folytatják a honosítás kapcsán megkezdett munkát, s a továbbiakban is számítanak az EMNT Demokrácia-központok munkatársaira.

 „A most közre adott kötettel nem titkolt célunk köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt tíz év során kivették részüket a honosítási folyamatból. Visszatekintve erre az időszakra, elmondható: nagyszerű csapat állt össze, mely az EMNT Demokrácia-központok hálózatát azóta is alkotja és működteti. Egy ilyen egy évtizedes mérföldkőhöz érkezve helyénvaló hát a számadás” – kezdte beszédét Toró T. Tibor, aki a honosítási munka megkezdésekor az EMNT ügyvezető elnöki tisztségét töltötte be. A Néppárt politikusa elmondta: a 2010-es esztendő történelmi évnek számít a magyar nemzetpolitika szempontjából, hiszen ekkor sikerült az Országgyűlésnek elfogadnia azt a határozatot, mely lehetővé tette a határok fölötti nemzetegyesítést, s elkezdődhetett a magyar nemzet közjogi egyesítése. A politikus szerint nem véletlen, hogy épp az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózata kapta meg feladatként és a magyar kormány stratégiai partnereként a nemzetegyesítés közjogi formájának képviseletét és megvalósítását Erdélyben, hiszen az EMNT az a szervezet, amely megalakulásától fogva következetesen képviseli a különböző közösségi autonómiaformák kivívását is, s e két fontos nemzetpolitikai alappillér – a magyar állampolgárság és az önrendelkezés – kiegészítik egymást. Beszédében Toró T. Tibor hangsúlyozta: örök életre szóló élmény volt az elmúlt tíz év honosítási munkáját végezni, s az eredmények alapján bátran kijelenthető, hogy a magyar kormány jól döntött, amikor az EMNT Demokrácia-központokra bízta az erdélyi honosítási munka jelentős részét, s nincs akadálya annak, hogy további feladatokkal is megbízzák az EMNT irodahálózatát – miközben bőven van még „tartalék”, s a megszokott lendülettel folytatják a honosítási tevékenységet is. Beszéde végén Toró köszönetet mondott a megjelent kötet szerkesztőinek, valamint mindazoknak a hazai és anyaországi közéleti szereplőknek, akik tevőlegesen is hozzájárultak az elmúlt tíz év sikeréhez.

Albert Beáta a kötet egyik szerkesztőjeként és a kolozsvári EMNT Demokrácia-központ volt munkatársaként számolt be a kiadvány létrejöttének körülményeiről, s örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mostanihoz hasonló, reprezentatív kiadványban mutathatják be mindazokat a történelmi jelentőséggel is bíró iratkülönlegességeket, amelyeket az EMNT-irodák ügyfelei adtak le a magyar állampolgárság kérelmezésekor. Albert Beáta megosztott a jelenlévőkkel néhány feledhetetlennek bizonyuló élményt is, melyek mind arról tanúskodtak, hogy az EMNT Demokrácia-központokat felkereső, honosodni vágyó ügyfeleknek komoly, személyes és érzelmi kötődésük van a magyar állampolgársághoz, s nem egy esetben olyan idős személyeket is sikerült visszahonosítaniuk, akiknek a magyar állampolgárság újbóli megszerzése egyfajta történelmi jóvátételnek is bizonyult.

A könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztató végén Sándor Krisztina részletesen is kitért a kiadvány tartalmának és szerkezetének ismertetésére. Elhangzott: a kötetben helyet kaptak a magyar állampolgárság intézményét vizsgáló tanulmányok, valamint a honosítási folyamatban résztvevők személyesebb hangvételű vallomásai is. „A hat különálló fejezetben számos érdekes és értékes iratkülönlegesség ismerhető meg, melyekből kirajzolódni látszik az elmúlt száz év erdélyi magyar múltja” – mondta Sándor Krisztina, majd hozzátette: folytatják a tíz évvel ezelőtt megkezdett munkát, s a honosítás mellett anyakönyvezési és más ügyintézési feladatokat is ellátnak az EMNT Demokrácia-központok munkatársai.

Forrás: https://emnt.org/

Meghalt Demény Attila zeneszerző, operarendező, zongoraművész

Hatvanhat éves korában, súlyos betegség után kedden meghalt Demény Attila Nádasdy Kálmán- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, operarendező, zongoraművész - adta hírül internetes oldalán a kolozsvári Szabadság napilap.

Demény Attila 1955. március 2-án született Kolozsváron, a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán 1979-ben végzett zongora és zeneszerzés szakon, majd 1987-ben a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett operarendezői képesítést. Azóta a Kolozsvári Magyar Opera rendezője, majd főrendezője volt. Betöltötte a Romániai Magyar Zenetársaság elnöki tisztségét is. Ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát (1992) és Bartók Béla Cantata Profanáját (1995).

Demény Attila zenei pályafutását Sepsiszentgyörgyön kezdte karmesterként, majd 1980 és 1983 között a nagyszebeni filharmónia zongoraszólistájaként dolgozott. 1992-ben megalapította a kolozsvári operastúdiót, 2003 és 2006 között a balatonfüredi Művészeti Fesztivál művészeti igazgatója volt.

Zongoristaként több mint 300 szóló-, kamara- és zenekari estje volt. Számos színházi kísérőzenét szerzett, és több színházi produkció zenei vezetője volt. Szimfonikus hangversenyeket és operaelőadásokat vezényelt, és több mint húsz operaelőadást rendezett.

A Kolozsvári Magyar Opera közleményben idézte fel, hogy Demény Attila rendezései mérföldkövet jelentettek az intézmény életében. A opera zeneszerzői hagyatékát is jelentősnek nevezte. \"Műveit a XX. századi zenei nyelveket sajátos hangvételben egyesítő egyéni stílus jellemzi\" - méltatta visszaemlékezésében a Kolozsvári Magyar Opera.

Ismét közösségi tér lesz a megújult ferences refektórium

A kolozsvári ferences kolostor kimagasló érték. Nem véletlen, hogy az épület a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, a Teleki László Alapítvány által bonyolított Rómer Flóris-tervbe is bekerült.

2016-tól szakaszosan kerül sor a kolostor tetőszerkezetének felújítására. A 2019. évi támogatásból a kolostor régi ebédlőjének, refektóriumának felújítása alkalmával sor került a teljes vakolatfelület restaurálására, a kőelemek tisztítására, az elektromos hálózat felújítására és helyükre kerültek az egyedi gyártású világítótestek.

A kolozsvári ferences kolostor a város egyik legrégebbi épületegyüttese, gótikus stílusban épült, barokk beavatkozással, majd a 20. század elején egy neogótikus restaurálással. Az épület először a domonkos rend kolostora majd a jezsuita rend működik benne, és csak a 18. században kerül a ferencesek tulajdonába. A kolostor átépítését 1771-től végzik. Ekkor készül a déli oldal cellasora, valamint a keleti és északi szárny felső szintje.

A kolostor épülete a középkori Magyarország egyedüli ilyen emlékeként maradt fenn. Ez az épületegyüttes különleges figyelmet érdemel, mivel olyan értékeket őriz a magyar történelemből, amelyek nemcsak az adott történeti kor dokumentációja szempontjából fontosak, de a kivitelezésük is különlegesen szép. Említést érdemel a Mátyás-terem, a refektórium, a sekrestye, a városfal itt fellelhető darabja és a kerengő megmaradt része. Az épület önmagában egy történelmi dokumentum, hiszen figyelemmel kísérhető rajta az eredeti gótikus tereken túl a barokk kor tartószerkezeti és esztétikai beavatkozása, illetve a Lux Kálmán által kivitelezett neogótikus beavatkozás, ami a millennium alkalmából készült el a többi kolozsvári fontos építészeti örökség számbavételével és restaurálásával együtt. Az épület jogilag a közelmúltban került vissza a ferences rend tulajdonába: 1949-től 2011-ig egy állami zeneiskola működött itt.

A refektórium felirattöredékei a 16. század közepétől a 17. század végéig tartó intervallumban készültek, amikor a kolostorépület iskolaként működött. A legkorábbi felirattöredékek (16. század második fele) a faragott kőfelületekbe bekarcolva maradtak fenn. A történeti vakolatfelületek feliratai kivétel nélkül a 17. században készültek. A felismerhető töredékek alapján a feliratok jelentős része morális tartalmú klasszikus idézet lehetett. Az 1902 és 1908 közötti felújítás során a felirattöredékeket hordozó vakolatfelületeket nem távolították el. Ezek a vakolatfelületek feltehetőleg még a középkorban (a 15. század második felében) készültek. Néhány pontban közvetlenül a vakolatfelületen vörös színnel készült kis elszigetelt rajzok észlelhetők.

Fotó: http://www.telekialapitvany.hu/

Killyéni András a Magyar Olimpiai Akadémia első határon túli tagja

Killyéni András Péter 1979-ben született Kolozsvárott, Killyéni Péter neves atlétikaedző fiaként. A
kolozsvári Műszaki Egyetem Automatika és Számítógépek karán szerzett mérnöki oklevelet, majd
PhD-fokozatot a Semmelweis Egyetem sporttudományi doktori iskolájában (2011). 2007–2018 között
a Babeş–Bolyai Tudományegyetem külső munkatársaként oktatott sportújságírást, sporttörténetet,
illetve sport- és multimédiát. 2003-tól számos sporttörténeti projektet szervezett és valósított meg;
sporttörténeti konferenciák és kiállítások szervezője, a Killyéni Péter-emléknapok és középiskolás
atlétikai emlékverseny főszervezője, a Minerva Művelődési Egyesület László Ferenc sporttörténeti
gyűjteményének őre stb. A Magyar Napló kiadásában megjelent Olimpia álom a Radnai-havasokban
című kötete elnyerte az Ezüstgerely pályázat irodalomnagydíját (2016); a könyv megjelent később
román, angol, olasz, francia és német nyelven is. Számos további sporttörténeti kiadvány szerzője és
szerkesztője, több dokumentumfilm sporttörténeti szakértője.

Fotó: Szabadsag.ro

Megalakult a BBTE Magyar Film és Média Intézete

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szenátusának döntése értelmében a Színház és Film Karon létrejött az önálló Magyar Film- és Média Intézet (MFMI). A BBTE-n 2008 óta létezik magyar nyelvű filmes oktatás, amely mostantól önálló intézeti keretek között működik.

Az új intézetben alapképzésen operatőri, valamint multimédia, hang és vágás szakirány választható, a mesteri képzésen pedig a kisjátékfilm művészetével ismerkedhetnek a hallgatók. Jelenleg több mint ötvennégy diák tanul a BBTE Magyar Film és Média Intézetében neves hazai és külföldi filmes szakemberek irányítása alatt. A társult oktatók sorában – M. Tóth Géza, az Oscar- és Arany Medve díjra jelölt filmrendező mellett – idén Medvigy Gábor Balázs Béla-díjas filmoperatőr, valamint Csoma Sándor és Visky Ábel elismert magyar filmrendezők neve is megtalálható.

Az intézet közleménye szerint a BBTE filmszakának hallgatói számos filmes és filmelméleti díjjal büszkélkedhetnek: a diákok vezető helyen végeztek az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) elméleti megmérettetésein, s díjakat szereztek olyan filmes versenyeken is, mint a Magyar Speciális Független Filmszemle, a Faludi Filmszemle, vagy éppen a BIG Diákfilm Fesztivál. Emellett részt vettek munkáikkal a Cannes-i Rövidfilmfesztiválon (Court Metrage Short Film Corner Festival de Cannes), a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon, vagy éppen a kolozsvári TIFF és a marosvásárhelyi Simfest versenyprogramjában. 

A Magyar Film- és Média Intézet egy XI. és XII. osztályos tanulók számára meghirdetett fotópályázati felhívással kezdi tevékenységét, amelynek célja a film, fotó és média iránt érdeklődő tehetséges fiatalok motiválása és támogatása.

 

 

Fotó: https://www.facebook.com/bbtefilm/