Évszázadok bús tükre, az erdélyi költészet szimbóluma

A kolozsvári Házsongárd Európa egyik legrégebbi temetőjeként nemcsak a sok évszázados magyar írásbeliség nagyjainak végső nyughelye, de az egykori békés együttélés mintapéldája az utókor számára. Sok évszázad síremlékeinek stílusa, valamint az erdélyi temetkezési szokások hűen tükröződnek a hajdani Kolozsvár déli városfalaitól emelkedő dombocskán elterülő romantikus temetőkertben.

A legmagasabb templom erdélyben a Szent Mihály-templom

Kolozsvár központjában, a főtéren a XIV. század közepén kezdték el építeni a templomot, közel másfél évszázadon át építik, az anyagi forrás elsősorban a búcsúk bevételének, valamint a bőkezű céhes polgárok adakozásának köszönhető. A plébániatemplom homlokzatának és tornyának építése még az 1500-as években is tartott. 1545-től 1716-ig a protestáns, majd az unitárius felekezet használja, ezután lett ismét katolikus templom. Újbóli berendezése barokk szellemben épül meg ekkor.  Története során többször is éri tűzkár, legpusztítóbb ezek közül az 1697-es, ebben a torony teljesen elpusztul, barokk stílusú újjáépítése is csak időleges. Jelenlegi neogótikus formáját 1859-ben kapja meg. A 4 méteres kereszttel együtt 80 méteres magasságával Erdély legmagasabb templomtornya.
Öt harangjából négyet veszít az első világháborúban, Honig Frigyes harangöntő mesternek köszönhetően ezeket pótolják 1924-ben. Nevezetes események sora zajlott falai között. 50 országgyűlést tartottak itt, Báthory Zsigmond beiktatásának, Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelemmé választásának színhelye.  A közvélemény nyomásának köszönhetően maradt beépítetlen templomkertje XIX. századi végén, korzóját kovácsoltvas kerítéssel szegélyezték. Átfogó restaurálására 1956-57-ben került sor.
Forrás: kirandulastippek.hu