A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Meghaladta a kétszázezret a 14. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) látogatottsága, a vasárnap este zárult kulturális seregszemlén a bő egy hét alatt 220-230 ezer ember vett részt - közölte a szervező Kincses Kolozsvár Egyesület. A KMN idei kiadása a magyar államalapítás ünnepén, vasárnap este Leslie Mandoki és a Mandoki Soulmates koncertjével zárult.

Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke záróbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a kincses várost elsősorban nem a faragott kövek, hanem a benne élő magyar emberek jelentik. \"Ez a legfőbb érték, amelyre vigyáznunk kell, és amelyre a velünk élő román többségnek is fontos vigyáznia. Mert Kolozsvár nélkül Cluj is sokkal szegényebb lenne\" - fogalmazott a főszervező.

Emil Boc polgármester köszönetet mondott a város magyar lakosságának, hogy az elmúlt évtizedekben, a városvezetéssel közösen, olyan európai színvonalú várost teremtettek, ahol minden nemzetiség otthon érezheti magát. \"Ez mindannyiunk érdeme, és ez jelenti számunkra a normalitást\" - idézte a közlemény a politikust.

Oláh Emese alpolgármester azt emelte ki, hogy a város magyarsága idén ismét belakhatta a felújított Farkas utcát. \"Mi vagyunk az elsők, akik kimondhatjuk, hogy visszafogadott minket ott a tér dala, mert miénk itt a tér\" - mondta.

\"Miénk a tér, azoké, akik belakják\" - közölte Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Hozzátette, hogy Kolozsváron jövőbe vetett bizakodással töltheti el a magyarokat a Kincses Kolozsvár Egyesület által szervezett programsorozat.

A 14. Kolozsvári Magyar Napokon augusztus 13-20. között 50 helyszínen több mint 500 programot tartottak. 31 könnyűzenei és 27 klasszikus zenei koncert volt, a magyar napok társrendezvényének számító Szent István-napi Néptánctalálkozón 8 ország 20 tánccsoportja mutatkozott be.

A főtéri nagyszínpadon 9 zenekar 87 fellépője szórakoztatta a közönséget. Az érdeklődők 37 kiállításon, 21 vezetett sétán, 40 kerekasztal-beszélgetésen és bemutatón, 21 filmvetítésen, több mint 100 gyermek- és családi programon vehettek részt.

A felújított Farkas utca a kézműves- és könyvvásárral, a Múzeumok sétányával, illetve a Borutca naponta öt-hat ezer érdeklődőt vonzott.

A KMN internetes felületei a rendezvénysorozat alatt több mint 1,8 millió felhasználót értek el.

A program 237 partnerszervezet, támogató, 164 önkéntes és 122 szervező jóvoltából valósulhatott meg.

A 15. Kolozsvári Magyar Napokat 2024. augusztus 18-25. között szervezi meg a Kincses Kolozsvár Egyesület.

Fotó: A 30 éves Mandoki Soulmates együttes koncertje a 14. Kolozsvári Magyar Napok záróeseményén Kolozsvár főterén 2023. augusztus 20-án. MTI/Kiss Gábor

A műemlékvédelmi szakterület legrangosabb kitüntetésével, Európai Örökségi/Europa Nostra Díjjal tüntették ki a kolozsvári Vallásszabadság Háza, a volt unitárius püspöki rezidencia helyreállítását. A város egyik legkorábbi, számos látványos XV. századi építészeti részletben gazdag polgárházának helyreállítása 2009-2019 között a magyar és a román állam támogatásával, több tucat szakember és helyreállító csapat közös munkája által valósult meg.

A díj egyszerre jutalmazza a helyreállításban résztvevő tervezők, kutatók, restaurátorok, kivitelezők és a tulajdonos, a Magyar Unitárius Egyház közös erőfeszítéseit és vízióját. A laudációban a zsűri külön kiemelte, hogy egy korábban veszélyeztetett és súlyosan károsodott épület alapos művészettörténeti és régészeti kutatást követő hiteles helyreállításán túl, értékelendő, hogy a Vallásszabadság Háza 2018-tól a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit, és ezáltal Kolozsvár egyik fontos és közkedvelt kulturális központjává vált. Mi több, a házban három állandó kiállítás is helyet kapott. 

„A Vallásszabadság Háza egy súlyosan megrongálódott lakóházból egy összetett helyreállítási folyamat által vált dinamikus, a közösség által széles körben használt középületté. A projekt alkotói a helyreállítás során figyelmet fordítottak az épület gazdag történetének, és az egykor használt anyagok bemutatására, különös figyelemmel a helyi manufaktúrákból származó kályhacsempe leletekre” – közölte a díj zsűrije. 

A helyreállítás során feltárt jelentős régészeti leletek bemutatása mellett láthatóvá váltak a Magyar Unitárius Egyház művészeti értékeiből, kegytárgyaiból, kézirataiból, könyveiből és festménygyűjteményéből kialakított tárlatok. Szintén értékelendő, hogy a kulturális funkciók, konferencia és kutató központ, valamint kiállítások kiegészítéseként létrehozott gazdasági terek, az étterem és szálláshelyek hosszú távon is biztosíthatják az intézmény fenntartását. • Fotó: Magyar Unitárius Egyház Idén az Európai Bizottság és az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet által közösen meghirdetett Európai Örökségi Díjban/ Europa Nostra-díjban, öt kategóriában 18 ország 30 projektje részesül. Az ünnepélyes díjátadó szeptember 26-án Prágában kerül megrendezésre – tudatta a Magyar Unitárius Egyház sajtóosztálya.

Fotó: Magyar Unitárius Egyház

A legmagasabb szakmai szintre sorolta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román akkreditációs ügynökség - közölték szerdai sajtótájékoztatójukon az egyetem vezetői.

A Román Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (ARACIS) az ötévente sorra kerülő minőségi felmérésén a Sapientia EMTE első ízben kapta meg a legmagasabb szakmai besorolást: a kiemelt bizalmi minősítést.

Tonk Márton rektor elmondta: a felmérés során az oktatás szakmai tartalma mellett az egyetem humán és infrastrukturális erőforrásait, a Sapientián tanuló, illetve itt végzett hallgatók továbbtanulását, munkaerőpiaci elhelyezkedését és munkahelyi sikerességét is vizsgálták.

A rektor hozzátette, immár nem az egyetem vezetői, hanem a román illetékes hatóság mondja, hogy az egyetem célba ért, és a legmagasabb színvonalon végzi a feladatát. Mint fogalmazott: pszichológiai határvonalat sikerült átlépni, ami az öt év múlva esedékes felmérésnél előnyt is jelent, de egyben kötelezi is a tanintézetet arra, hogy tartsa a színvonalat.

A rektor úgy vélte: a Sapientia EMTE az erdélyi magyarság egyik legsikeresebb szakmai és nemzetpolitikai projektje, amely nem létezne, ha nem állna mögötte a magyar állam állandó és folyamatos támogatása. Tonk Márton megjegyezte: főleg az elmúlt 10-12 évben volt lehetőség nagyobb volumenű fejlesztésekre. Ma azon dolgoznak, hogy a kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai kar mellett létrehozzák a sepsiszentgyörgyi kart is. Emellett Marosvásárhelyen kutatócsarnokot építenek. Arra is kitért, hogy a Sapientia EMTE-t és a vele partnerségben működő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) évente 4,5 milliárd forinttal támogatja a magyar állam.

A 2001-ben alapított intézményben jelenleg 2245 diák tanul 32 alap- és 12 mesterszakon, a következő tanévtől pedig újabb mesterszakkal bővül az oktatási kínálat. Az intézményben folytatott kutatási tevékenység is látványos fejlődést mutat: a Sapientia EMTE a Webometrics besorolás szerint 2020-tól 2022 januárjáig világviszonylatban az 5221. helyről a 3531. helyre ugrott előre, Romániában pedig a közel száz intézmény közül ugyanebben az időszakban a 38. helyről a 28. helyre lépett elő.

Fotó: facebook.com/SapientiaEMTE

A Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatával tüntették ki Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott unitárius püspököt. A kitüntetést Mile Lajos magyar főkonzul adta át a díjazottnak, akit „jóságra törekvő, közösségépítő püspöknek, kultúrára fogékony, szerény és jó humorú embernek” tart. „Mindig éreztem, hogy Isten mellettem és nem felettem áll. Szolgájának szegődtem, hogy az emberek lássák, az élet nem üresség. Jósággal és megértéssel sok mindent meg lehet oldani. Mi mind összetartozunk, mint Isten teremtménye, az ember, mint Jézus tanítványai, a keresztények és magyarként is”, fogalmazott Bálint Benczédi. Rácz Nobert főjegyző arról beszélt, hogy a szakmai együttműködésen túl milyen erős emberi kapcsolatok kötik a volt püspökhöz. Laudációt Márkos Albert hegedűművész mondott, aki Béres Melinda hegedűművésszel egy-egy R. Glier- és Bartók-hegedűduót adott elő.

\"Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Bálint Benczédi Ferenc püspök urat méltathatom a Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetés átadása alkalmával.

A magyar kormány által adományozott kitüntetésen szereplő elismerő szavak címzettje mögött egy rendkívüli jellemmel, erkölcsi tartással rendelkező, szerény ember áll. Erős hite adta számára a biztonságot, hogy mindenkor, minden helyzetben, az iskolai padoktól a püspöki székig jelleme, alapvető tulajdonságai változatlanok maradhassanak. Embertársaihoz való viszonyulásában, saját státusza viselésében a rang, a hatalom, a vagyon, az érdek sohasem volt számottevő tényező.

Bálint Benczédi Ferenc 1952. november 15- én született Segesváron. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Udvarhelyen folytatta 1971- ig, az érettségiig.  A líceumi évek alatt nagy hatással volt rá magyar tanárnője, Tamás Margit, aki életreszólóan megszerettette vele az irodalmat, a színházat.

1971- től 1975- ig a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának hallgatója. Tisztelettel és hálával emlékszik dr. Erdő János és dr. Juhász István tanáraira, akiknek szakmai tudása nagy részét köszönheti. Ebben az időszakban kerül kapcsolatba a Vasas klubbal, ahol a kolozsvári magyar diákok gazdag kulturális tevékenységet folytattak. A kóruséneklés, az új zenész barátok (Pávai István, Simonffy Katalin, Porzsolt Viktor és mások) hatása elmélyítette a zene iránti szeretetét, vonzalmát. Ez a vonzalom a mai napig tart. A hűséges koncertlátogatás,  koncertszervezés és -támogatás mellett a zenét beépítette későbbi lelkészi, majd püspöki munkájába is.

Tanulmányai befejeztével 1976 januárjától Marosvásárhelyen segédlelkészkedett. 1977 szeptemberében Désfalvára nevezték ki lelkésznek, ahol 17 éven keresztül szolgált. És valóban szolgált: közösséget épített, oldotta a hívek, az emberek közötti távolságtartást. Lelkészi munkája áthatolt a templom kapuin, ahogy csak tehette, bőkezűen szórta a kultúra magvait.

1993 decemberében a Kolozsvári Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkészének választották, majd 1994. február elsején dr. Kovács Lajos unitárius püspök ki is nevezte hivatalába. Désfalvi tapasztalatait felhasználva kezdte kolozsvári szolgálatát. Változtatott a szokásos protokoll egyes pontjain. Például bevezette, hogy az istentisztelet végén nem a gyülekezet után hagyja el a templomot, ahogyan az korábban szokás volt, hanem elsőnek ment a kijárathoz, hogy kézfogással búcsúzzon, néhány baráti szót váltson a távozó gyülekezettel. E gesztusát számíthatjuk akár tizennégy éves szolgálata pars pro toto- jának.

2008. december hatodika újabb nagy változást hozott életében. A Fehéregyházi Zsinat a Magyar Unitárius Egyház 31-ik püspökévé választotta. E magas tisztség sem változtatott Bálint Benczédi Ferencen. Ezután is ugyanaz a mindenkit megértő, minden jó szándékú véleményt, tettet tisztelő, közvetlen, segítőkész, szókimondó, jó humorú, szerény ember marad. Amit elítélt és bárkivel szemben szóvá is tett, az a képmutatás, a kapzsiság, a rosszindulat, a pöffeszkedés. Mindezen tulajdonságainak és az ezekből fakadó cselekedeteinek köszönhetően példátlan népszerűségre tett szert.

Mivel a hat éves ciklus lejárta után újraválasztották püspöki hivatalába, tizenkét éven át, 2021 szeptemberében bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig állt unitárius egyházunk élén.

A következőkben felsorolnék néhány megvalósítást, melyek Bálint Benczédi Ferenc nevéhez kapcsolódnak, természetesen közös szándék és munka eredményeként: sikerült január 13-át, mint a vallásszabadság napját a köztudatba juttatni, a Magyar Országgyűléssel elfogadtatni, és évente méltó módon megünnepelni. Magyarország szétszakítása miatt az unitárius egyház is két részre oszlott, egységét 2012-ben sikerült helyreállítani. Bálint Benczédi Ferenc püspöksége alatt az unitárius egyház elnyerte a Magyarországi Egyházak Ökuménikus Tanácsának megfigyelő tagja státusát, mely egy lépés lehet a négy magyarországi történelmi egyházhoz való tartozás irányába. (Itt megjegyezném, hogy az unitárius vallás az egyetlen magyar alapítású vallás…) A fentieknél nem kevésbé fontos vívmány, hogy továbbra is sikerült az unitárius egyházi iskolákat, a kolozsvári János Zsigmond Unitárus Kollégiumot és a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot megtartani, szellemiségüket fenntartani. Ugyancsak fontos eredménynek számít az egyház szerkezetében eszközölt ügyosztályok létrehozatala és működtetése, a központi vezetés és a vidéki egyházközségek közti távolság csökkentése. Ebben az időszakban szerezte vissza az egyházközség a Kossuth Lajos utcai Román Kereskedelmi Bank épületét.

A felsorolást a teljesség igénye nélkül a Vallásszabadság Házának létrejöttével zárnám. Ennek a gyönyörű, a közösséget több módon is szolgáló ház felújításának elindítója Bálint Benczédi Ferenc volt, aki ellenezte a Román Kereskedelmi Bank építésekor keletkezett károk, sérülések gyors, felületes orvoslását. Ilyenformán az épület kiváló szakemberek által szakszerűen megtervezett és kivitelezett, a magyar kormány által támogatott felújításon esett át.

Végül, mint a laudált személy jó barátja, eltérvén a laudációs szokásoktól úgy érzem, hogy meg kell említenem Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök úr családjával szembeni helytállását. Példaértékű, ahogy beteg feleségéről, majd anya nélkül maradt két gyermekéről, Rékáról és Ferkóról gondoskodott.\"

Fotó: Rohonyi D. Iván/facebook.com/HunConsulate.Kolozsvar

Kolozsváron egyházi vezetők, valamint a román és a magyar kormány képviselői jelenlétében felszentelték a felújított evangélikus templomot, és a mellette álló püspöki székház felújított épületegyüttesét.

Amint a felújítást vezető Fehér Attila esperes elmondta: a munkálatok mintegy tízmillió lejbe (7,2 milliárd forint) kerültek. Az összeg több mint felét az Európai Unió, közel felét a magyar állam, és kisebb részét a román állam biztosította. A hálaadó istentiszteleten Adorjáni Dezső evangélikus püspök felidézte: száz évvel ezelőtt, a trianoni döntés után ebben a templomban ülésezett az evangélikus egyház zsinata és mondta ki, hogy a Romániába került 33 evangélikus gyülekezet önálló püspökséget hoz létre. \"Egyházunkat egy politikai kényszer hozta létre, de okunk van a hálaadásra. Az úr megtartott minket, életet, feladatot adott nekünk\" - jelentette ki a püspök. Isten csodájának tartotta, hogy a romániai magyar evangélikus közösség nem fogyott el, és ma egy szakszerűen felújított templomban ünnepelhet. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az eseményt köszöntve kijelentette: ma a templomok megújulása a nemzet szellemi és lelki megújulásának üzenetét hordozzák mindenhol a Kárpát-medencében. \"Míg a Kárpát-medencétől nyugatra templomokat rombolnak le vagy kocsmát költöztetnek bele, addig a Kárpát-medencében 2010 és 2020 között mintegy 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg, épült fel. (.) A templomaink azt üzenik, hogy ma úgy élünk, hogy nem feledjünk elődeink útját, de feladatunk az is, hogy biztosítsuk és támogassuk a jövő nemzedékek útját is\" - jelentette ki az államtitkár. Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese példaértékűnek tartotta azt, hogy a felújítás az EU, a magyar és a román állam támogatásával valósult meg. \"Istené a dicsőség, de Istennek munkatársakra van szüksége. Isten kiváló munkatársakat talált itt, mert csak az épít templomot és iskolát, csak az újítja föl a régi örökséget, aki maradni akar. Akinek van hite. Aki bizakodó a jövőt illetően\" - fogalmazott a politikus. A Kolozsvár főterének sarkán álló Evangélikus templom 1816 és 1829 között épült, a mellette álló egyházi épületegyüttes 13. századi alapokon áll. A felújítás során a teljes épületegyüttes kívül-belül megújult. Megépült a templom orgonájának a harmadik manuálja, mellyel - a püspök szerint - a hangszer Kolozsvár legjobb koncertorgonájává vált. Az orgona sípjainak egy részét a toronyban helyezték el, és hangjukat a templom boltíves mennyezete fölött egy hangfolyosón vezették el egy az oltár fölötti nyílásig. Kolozsvári családbarát újdonságnak számít, hogy a templom karzata alatti részt üvegfalakkal kerítették el. A gyermekek itt anélkül játszhatnak az istentiszteletek, hangversenyek alatt, hogy zavarnák a templomi alkalmakat.

-MTI-

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A Kolozsvári Magyar Napok az egész nemzet számára kiemelt jelentőségűek, Kolozsvár megkerülhetetlen sarokköve a magyar kultúrának, történelemnek - hangsúlyozta Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a rendezvény nyitógálája előtt a Kolozsvári Magyar Operában augusztus 17-én, kedden.

Az államtitkár szerint a fesztivál azt is jelzi, hogy úrrá leszünk a koronavírus-járványon. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy mindenki olttassa be magát, óvja a maga és a hozzátartozói egészségét. Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes üzenetét Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke olvasta fel. A politikus úgy vélte: kellett a közösségi szolidaritás és kellett a szervezők áldozatvállalása ahhoz, hogy a kolozsvári erdélyi magyarság a járvány idején is együtt ünnepelhessen. \"Mikor, ha nem ilyen időben érezzük azt, hogy az élet a mi oldalunkon áll! És mikor, ha nem most, egy ilyen pusztító járvány idején kell a leginkább éreznünk, hogy csak az egymás iránti felelősségvállalás révén térhet vissza az életünk a rendes medrébe\" - fogalmazott. Gergely Balázs főszervező a sercegő hanglemezen hallgatott zene példáját idézve arra biztatta a Kolozsvári Magyar Napok közönségét, hogy élvezzék a zenét, és ne a sercegéssel foglalkozzanak. Arra utalt, hogy a közösségi médiában heves bírálatok érték a szervezőket az túlzottnak vélt járványügyi óvintézkedések miatt. A hét végéig tartó magyar napok rendezvényeire ugyanis csak oltási igazolvánnyal, friss negatív teszteredménnyel látogatható vagy a betegségen átesettek az ezt bizonyító irattal léphetnek be. A főszervező közölte, hogy az idei magyar napokon a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-plébániatemplom neogótikus kerítésének a helyreállítására gyűjtenek adományokat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében szóló Toró T. Tibor felidézte: a magyar napok gondolata a tanács műhelyében érlelődött. Azt ígérte: az EMNT és szövetségesei ezen túl is ott lesznek a szervezők között. Abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy a válságokat is csak együtt győzhetik le, és az ünnep is csak akkor lesz igazi, ha az erdélyi magyarság szervezetei együtt élhetik meg. A nyitógálán a Monarchia Operett mutatta be a Sissi, a magyar királynét, Huszka Jenő és Szilágyi László operettjét. A Kolozsvári Magyar Napokon vasárnapig mintegy 280 programra várják a közönséget.

-mti-

Fotó: https://www.facebook.com/magyarnapok/photos

Kilenc magyar filmet vetítenek a kolozsvári 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), amelynek versenyprogramjában szerepel Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása, további nyolc film pedig a fesztivál magyar napján lesz látható - adta hírül csütörtökön a Filmtett.ro erdélyi hírportál.

A július 23. és augusztus 1. között zajló fesztiválon július 28-án magyar napot tartanak: a vetítendő nyolc film közül hét új alkotás, egy pedig a magyar filmtörténet alapművének számít. Vannak közöttük független alkotások, állami támogatásból készült filmek, nemzetközi fesztiválokon díjazott alkotások, de több román-magyar produkció is bekerült a válogatásba. A közönség láthatja Nagy Dénes Természetes fény, Fliegauf Benedek Rengeteg - Mindenhol látlak, Felméri Cecília Spirál, Szabó István Zárójelentés, Hajdu Szabolcs Békeidő, Krasznahorkai Balázs Hasadék, Dér Asia és Hatangovics Sára Anyáim története, valamint Huszárik Zoltán Szindbád című filmjét. A szervezők korábban közölték, hogy a jubileumi évfordulóra való tekintettel a seregszemle megnyitóját idén húsz különböző helyszínen szervezik meg, így Kolozsvár mellett további tizennyolc erdélyi településen, illetve Jászvásáron is levetítik a nyitófilmet, a Szenvedélyes szomszédok (The People Upstairs) című romantikus spanyol vígjátékot. Idén a spanyol filmművészet áll a TIFF középpontjában, amelynek a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál a partnere, így a spanyol seregszemle szervezői által javasolt tíz filmet vetítenek az erdélyi fesztiválon.

-MTI-

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A kolozsvári Untold fesztivál szervezői közölték, hogy a koronavírus-járvány miatti hosszú szünet után szeptember 9. és 12. között várják a nézőket a kincses városba. Mint hozzátették, az Untold lesz az egyike a kevés nagyszabású fesztiválnak, amelyet megszerveznek ebben az évben, ezért egyben a normális élethez való visszatérés ünnepe is lesz.

A fesztivál szervezői nagy neveket és a legintenzívebb élményt ígérik a Kolozsvár belvárosában zajló fesztiválra, amely 2019-ben 375 ezer nézőt vonzott.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a koronavírus-járvány fölött aratott szimbolikus győzelemként beszélt a fesztivál megrendezéséről, és köszönetet mondott a szervezőknek bátorságukért. Arra biztatta a fiatalokat, hogy oltassák be magukat. Hozzátette: szeptemberig sokat változhatnak a járványügyi védekezés szabályai, de a beoltottakat semmilyen forgatókönyv szerint nem zárhatják ki a rendezvényről.

A hagyományosan a bonchidai Bánffy-kastély udvarán tartott Electric Castle fesztivál szervezői is bejelentették, hogy a nagy bonchidai fesztivál helyett idén augusztus 6. és 15. között egy több helyszínen zajló speciális fesztivált szerveznek.

A rendezvény Bonchidán indul, de beköltözik Kolozsvárra, és a 10 nap alatt 30 helyszínen 400 eseményre kerül sor. A szervezők azt ígérik, hogy a járványhelyzethez alkalmazkodva szerveznek biztonságos fesztivált, amely hozni fogja a megszokott Electric Castle-hangulatot.

Egyik szervezőcsapat sem hozta nyilvánosságra egyelőre, hogy kik lesznek a fellépők. Mind az Untold, mind az Electric Castle csütörtöktől kezdi árusítani honlapján a jegyeket és bérleteket.