Magyar állami kitüntetés Bálint Benczédi Ferencnek

A Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatával tüntették ki Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott unitárius püspököt. A kitüntetést Mile Lajos magyar főkonzul adta át a díjazottnak, akit „jóságra törekvő, közösségépítő püspöknek, kultúrára fogékony, szerény és jó humorú embernek” tart. „Mindig éreztem, hogy Isten mellettem és nem felettem áll. Szolgájának szegődtem, hogy az emberek lássák, az élet nem üresség. Jósággal és megértéssel sok mindent meg lehet oldani. Mi mind összetartozunk, mint Isten teremtménye, az ember, mint Jézus tanítványai, a keresztények és magyarként is”, fogalmazott Bálint Benczédi. Rácz Nobert főjegyző arról beszélt, hogy a szakmai együttműködésen túl milyen erős emberi kapcsolatok kötik a volt püspökhöz. Laudációt Márkos Albert hegedűművész mondott, aki Béres Melinda hegedűművésszel egy-egy R. Glier- és Bartók-hegedűduót adott elő.

\"Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Bálint Benczédi Ferenc püspök urat méltathatom a Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetés átadása alkalmával.

A magyar kormány által adományozott kitüntetésen szereplő elismerő szavak címzettje mögött egy rendkívüli jellemmel, erkölcsi tartással rendelkező, szerény ember áll. Erős hite adta számára a biztonságot, hogy mindenkor, minden helyzetben, az iskolai padoktól a püspöki székig jelleme, alapvető tulajdonságai változatlanok maradhassanak. Embertársaihoz való viszonyulásában, saját státusza viselésében a rang, a hatalom, a vagyon, az érdek sohasem volt számottevő tényező.

Bálint Benczédi Ferenc 1952. november 15- én született Segesváron. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Udvarhelyen folytatta 1971- ig, az érettségiig.  A líceumi évek alatt nagy hatással volt rá magyar tanárnője, Tamás Margit, aki életreszólóan megszerettette vele az irodalmat, a színházat.

1971- től 1975- ig a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának hallgatója. Tisztelettel és hálával emlékszik dr. Erdő János és dr. Juhász István tanáraira, akiknek szakmai tudása nagy részét köszönheti. Ebben az időszakban kerül kapcsolatba a Vasas klubbal, ahol a kolozsvári magyar diákok gazdag kulturális tevékenységet folytattak. A kóruséneklés, az új zenész barátok (Pávai István, Simonffy Katalin, Porzsolt Viktor és mások) hatása elmélyítette a zene iránti szeretetét, vonzalmát. Ez a vonzalom a mai napig tart. A hűséges koncertlátogatás,  koncertszervezés és -támogatás mellett a zenét beépítette későbbi lelkészi, majd püspöki munkájába is.

Tanulmányai befejeztével 1976 januárjától Marosvásárhelyen segédlelkészkedett. 1977 szeptemberében Désfalvára nevezték ki lelkésznek, ahol 17 éven keresztül szolgált. És valóban szolgált: közösséget épített, oldotta a hívek, az emberek közötti távolságtartást. Lelkészi munkája áthatolt a templom kapuin, ahogy csak tehette, bőkezűen szórta a kultúra magvait.

1993 decemberében a Kolozsvári Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkészének választották, majd 1994. február elsején dr. Kovács Lajos unitárius püspök ki is nevezte hivatalába. Désfalvi tapasztalatait felhasználva kezdte kolozsvári szolgálatát. Változtatott a szokásos protokoll egyes pontjain. Például bevezette, hogy az istentisztelet végén nem a gyülekezet után hagyja el a templomot, ahogyan az korábban szokás volt, hanem elsőnek ment a kijárathoz, hogy kézfogással búcsúzzon, néhány baráti szót váltson a távozó gyülekezettel. E gesztusát számíthatjuk akár tizennégy éves szolgálata pars pro toto- jának.

2008. december hatodika újabb nagy változást hozott életében. A Fehéregyházi Zsinat a Magyar Unitárius Egyház 31-ik püspökévé választotta. E magas tisztség sem változtatott Bálint Benczédi Ferencen. Ezután is ugyanaz a mindenkit megértő, minden jó szándékú véleményt, tettet tisztelő, közvetlen, segítőkész, szókimondó, jó humorú, szerény ember marad. Amit elítélt és bárkivel szemben szóvá is tett, az a képmutatás, a kapzsiság, a rosszindulat, a pöffeszkedés. Mindezen tulajdonságainak és az ezekből fakadó cselekedeteinek köszönhetően példátlan népszerűségre tett szert.

Mivel a hat éves ciklus lejárta után újraválasztották püspöki hivatalába, tizenkét éven át, 2021 szeptemberében bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig állt unitárius egyházunk élén.

A következőkben felsorolnék néhány megvalósítást, melyek Bálint Benczédi Ferenc nevéhez kapcsolódnak, természetesen közös szándék és munka eredményeként: sikerült január 13-át, mint a vallásszabadság napját a köztudatba juttatni, a Magyar Országgyűléssel elfogadtatni, és évente méltó módon megünnepelni. Magyarország szétszakítása miatt az unitárius egyház is két részre oszlott, egységét 2012-ben sikerült helyreállítani. Bálint Benczédi Ferenc püspöksége alatt az unitárius egyház elnyerte a Magyarországi Egyházak Ökuménikus Tanácsának megfigyelő tagja státusát, mely egy lépés lehet a négy magyarországi történelmi egyházhoz való tartozás irányába. (Itt megjegyezném, hogy az unitárius vallás az egyetlen magyar alapítású vallás…) A fentieknél nem kevésbé fontos vívmány, hogy továbbra is sikerült az unitárius egyházi iskolákat, a kolozsvári János Zsigmond Unitárus Kollégiumot és a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot megtartani, szellemiségüket fenntartani. Ugyancsak fontos eredménynek számít az egyház szerkezetében eszközölt ügyosztályok létrehozatala és működtetése, a központi vezetés és a vidéki egyházközségek közti távolság csökkentése. Ebben az időszakban szerezte vissza az egyházközség a Kossuth Lajos utcai Román Kereskedelmi Bank épületét.

A felsorolást a teljesség igénye nélkül a Vallásszabadság Házának létrejöttével zárnám. Ennek a gyönyörű, a közösséget több módon is szolgáló ház felújításának elindítója Bálint Benczédi Ferenc volt, aki ellenezte a Román Kereskedelmi Bank építésekor keletkezett károk, sérülések gyors, felületes orvoslását. Ilyenformán az épület kiváló szakemberek által szakszerűen megtervezett és kivitelezett, a magyar kormány által támogatott felújításon esett át.

Végül, mint a laudált személy jó barátja, eltérvén a laudációs szokásoktól úgy érzem, hogy meg kell említenem Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök úr családjával szembeni helytállását. Példaértékű, ahogy beteg feleségéről, majd anya nélkül maradt két gyermekéről, Rékáról és Ferkóról gondoskodott.\"

 

Fotó: Rohonyi D. Iván/facebook.com/HunConsulate.Kolozsvar

Kolozsváron felszentelték a felújított evangélikus templomot és püspöki székházat

Kolozsváron egyházi vezetők, valamint a román és a magyar kormány képviselői jelenlétében felszentelték a felújított evangélikus templomot, és a mellette álló püspöki székház felújított épületegyüttesét.

Amint a felújítást vezető Fehér Attila esperes elmondta: a munkálatok mintegy tízmillió lejbe (7,2 milliárd forint) kerültek. Az összeg több mint felét az Európai Unió, közel felét a magyar állam, és kisebb részét a román állam biztosította. A hálaadó istentiszteleten Adorjáni Dezső evangélikus püspök felidézte: száz évvel ezelőtt, a trianoni döntés után ebben a templomban ülésezett az evangélikus egyház zsinata és mondta ki, hogy a Romániába került 33 evangélikus gyülekezet önálló püspökséget hoz létre. \"Egyházunkat egy politikai kényszer hozta létre, de okunk van a hálaadásra. Az úr megtartott minket, életet, feladatot adott nekünk\" - jelentette ki a püspök. Isten csodájának tartotta, hogy a romániai magyar evangélikus közösség nem fogyott el, és ma egy szakszerűen felújított templomban ünnepelhet. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az eseményt köszöntve kijelentette: ma a templomok megújulása a nemzet szellemi és lelki megújulásának üzenetét hordozzák mindenhol a Kárpát-medencében. \"Míg a Kárpát-medencétől nyugatra templomokat rombolnak le vagy kocsmát költöztetnek bele, addig a Kárpát-medencében 2010 és 2020 között mintegy 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg, épült fel. (.) A templomaink azt üzenik, hogy ma úgy élünk, hogy nem feledjünk elődeink útját, de feladatunk az is, hogy biztosítsuk és támogassuk a jövő nemzedékek útját is\" - jelentette ki az államtitkár. Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese példaértékűnek tartotta azt, hogy a felújítás az EU, a magyar és a román állam támogatásával valósult meg. \"Istené a dicsőség, de Istennek munkatársakra van szüksége. Isten kiváló munkatársakat talált itt, mert csak az épít templomot és iskolát, csak az újítja föl a régi örökséget, aki maradni akar. Akinek van hite. Aki bizakodó a jövőt illetően\" - fogalmazott a politikus. A Kolozsvár főterének sarkán álló Evangélikus templom 1816 és 1829 között épült, a mellette álló egyházi épületegyüttes 13. századi alapokon áll. A felújítás során a teljes épületegyüttes kívül-belül megújult. Megépült a templom orgonájának a harmadik manuálja, mellyel - a püspök szerint - a hangszer Kolozsvár legjobb koncertorgonájává vált. Az orgona sípjainak egy részét a toronyban helyezték el, és hangjukat a templom boltíves mennyezete fölött egy hangfolyosón vezették el egy az oltár fölötti nyílásig. Kolozsvári családbarát újdonságnak számít, hogy a templom karzata alatti részt üvegfalakkal kerítették el. A gyermekek itt anélkül játszhatnak az istentiszteletek, hangversenyek alatt, hogy zavarnák a templomi alkalmakat.

-MTI-

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A Kolozsvári Magyar Napok az egész nemzet számára kiemelt jelentőségűek

A Kolozsvári Magyar Napok az egész nemzet számára kiemelt jelentőségűek, Kolozsvár megkerülhetetlen sarokköve a magyar kultúrának, történelemnek - hangsúlyozta Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a rendezvény nyitógálája előtt a Kolozsvári Magyar Operában augusztus 17-én, kedden.

Az államtitkár szerint a fesztivál azt is jelzi, hogy úrrá leszünk a koronavírus-járványon. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy mindenki olttassa be magát, óvja a maga és a hozzátartozói egészségét. Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes üzenetét Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke olvasta fel. A politikus úgy vélte: kellett a közösségi szolidaritás és kellett a szervezők áldozatvállalása ahhoz, hogy a kolozsvári erdélyi magyarság a járvány idején is együtt ünnepelhessen. \"Mikor, ha nem ilyen időben érezzük azt, hogy az élet a mi oldalunkon áll! És mikor, ha nem most, egy ilyen pusztító járvány idején kell a leginkább éreznünk, hogy csak az egymás iránti felelősségvállalás révén térhet vissza az életünk a rendes medrébe\" - fogalmazott. Gergely Balázs főszervező a sercegő hanglemezen hallgatott zene példáját idézve arra biztatta a Kolozsvári Magyar Napok közönségét, hogy élvezzék a zenét, és ne a sercegéssel foglalkozzanak. Arra utalt, hogy a közösségi médiában heves bírálatok érték a szervezőket az túlzottnak vélt járványügyi óvintézkedések miatt. A hét végéig tartó magyar napok rendezvényeire ugyanis csak oltási igazolvánnyal, friss negatív teszteredménnyel látogatható vagy a betegségen átesettek az ezt bizonyító irattal léphetnek be. A főszervező közölte, hogy az idei magyar napokon a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-plébániatemplom neogótikus kerítésének a helyreállítására gyűjtenek adományokat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében szóló Toró T. Tibor felidézte: a magyar napok gondolata a tanács műhelyében érlelődött. Azt ígérte: az EMNT és szövetségesei ezen túl is ott lesznek a szervezők között. Abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy a válságokat is csak együtt győzhetik le, és az ünnep is csak akkor lesz igazi, ha az erdélyi magyarság szervezetei együtt élhetik meg. A nyitógálán a Monarchia Operett mutatta be a Sissi, a magyar királynét, Huszka Jenő és Szilágyi László operettjét. A Kolozsvári Magyar Napokon vasárnapig mintegy 280 programra várják a közönséget.

-mti-

Fotó: https://www.facebook.com/magyarnapok/photos

Kilenc magyar filmet vetítenek a 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon

Kilenc magyar filmet vetítenek a kolozsvári 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), amelynek versenyprogramjában szerepel Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása, további nyolc film pedig a fesztivál magyar napján lesz látható - adta hírül csütörtökön a Filmtett.ro erdélyi hírportál.

A július 23. és augusztus 1. között zajló fesztiválon július 28-án magyar napot tartanak: a vetítendő nyolc film közül hét új alkotás, egy pedig a magyar filmtörténet alapművének számít. Vannak közöttük független alkotások, állami támogatásból készült filmek, nemzetközi fesztiválokon díjazott alkotások, de több román-magyar produkció is bekerült a válogatásba. A közönség láthatja Nagy Dénes Természetes fény, Fliegauf Benedek Rengeteg - Mindenhol látlak, Felméri Cecília Spirál, Szabó István Zárójelentés, Hajdu Szabolcs Békeidő, Krasznahorkai Balázs Hasadék, Dér Asia és Hatangovics Sára Anyáim története, valamint Huszárik Zoltán Szindbád című filmjét. A szervezők korábban közölték, hogy a jubileumi évfordulóra való tekintettel a seregszemle megnyitóját idén húsz különböző helyszínen szervezik meg, így Kolozsvár mellett további tizennyolc erdélyi településen, illetve Jászvásáron is levetítik a nyitófilmet, a Szenvedélyes szomszédok (The People Upstairs) című romantikus spanyol vígjátékot. Idén a spanyol filmművészet áll a TIFF középpontjában, amelynek a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál a partnere, így a spanyol seregszemle szervezői által javasolt tíz filmet vetítenek az erdélyi fesztiválon.

-MTI-

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Augusztusban és szeptemberben tartják meg a legnagyobb könnyűzenei fesztiválokat

A kolozsvári Untold fesztivál szervezői közölték, hogy a koronavírus-járvány miatti hosszú szünet után szeptember 9. és 12. között várják a nézőket a kincses városba. Mint hozzátették, az Untold lesz az egyike a kevés nagyszabású fesztiválnak, amelyet megszerveznek ebben az évben, ezért egyben a normális élethez való visszatérés ünnepe is lesz.

A fesztivál szervezői nagy neveket és a legintenzívebb élményt ígérik a Kolozsvár belvárosában zajló fesztiválra, amely 2019-ben 375 ezer nézőt vonzott.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a koronavírus-járvány fölött aratott szimbolikus győzelemként beszélt a fesztivál megrendezéséről, és köszönetet mondott a szervezőknek bátorságukért. Arra biztatta a fiatalokat, hogy oltassák be magukat. Hozzátette: szeptemberig sokat változhatnak a járványügyi védekezés szabályai, de a beoltottakat semmilyen forgatókönyv szerint nem zárhatják ki a rendezvényről.

A hagyományosan a bonchidai Bánffy-kastély udvarán tartott Electric Castle fesztivál szervezői is bejelentették, hogy a nagy bonchidai fesztivál helyett idén augusztus 6. és 15. között egy több helyszínen zajló speciális fesztivált szerveznek.

A rendezvény Bonchidán indul, de beköltözik Kolozsvárra, és a 10 nap alatt 30 helyszínen 400 eseményre kerül sor. A szervezők azt ígérik, hogy a járványhelyzethez alkalmazkodva szerveznek biztonságos fesztivált, amely hozni fogja a megszokott Electric Castle-hangulatot.

Egyik szervezőcsapat sem hozta nyilvánosságra egyelőre, hogy kik lesznek a fellépők. Mind az Untold, mind az Electric Castle csütörtöktől kezdi árusítani honlapján a jegyeket és bérleteket.

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat

Kolozsváron az Ünnepi Könyvhét színpadán adta át szombat este Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat Felméri Cecília filmrendezőnek, László Noémi költőnek, és Zoltán Béla festőművésznek.

Az idei díjazottakat már januárban, a magyar kultúra napján megnevezték, akkor azonban a járványhelyzet nem tette lehetővé a díjátadást.

Ünnepi beszédében a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen Hunor felidézte: az elmúlt másfél év a maga teljes brutalitásával kérdőjelezte meg a lendületlen civilizációs és technológiai haladás mítoszát, ugyanakkor azt a hihetetlen emberi erőfeszítést és teljesítményt is megmutatta, ami a reményre is okot ad. Arra a reményre is, hogy talán jobbak lettünk - mondta.

Arra is kitért, hogy a járvány megviselte a kulturális intézményeket, és próbára tette az alkotó embert. Nagyon hiányzott a közösségi élmény.

Kelemen Hunor ugyanakkor \"előre bejelentett kulturális gyilkossági kísérletnek\" nevezte Ilie Bolojan Bihar megyei önkormányzati elnöknek azt a tervét, hogy a gazdaságosság jegyében összevonja a megye kulturális intézményeit: a nagyváradi magyar és román színházat, valamint a filharmóniát.

\"Meg kell akadályoznunk ezt a merényletet. (.) Önálló és jól működő intézményekre szükségünk van. Azokról nem mondunk le, nem adjuk fel\" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az alkotók érzéseket váltanak ki. Ezeket az érzéseket köszönte meg mindenkinek, aki a magyar kultúrát gyarapítja.

A filmművészet kategóriában díjazott Felméri Cecília a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakán, majd a bukaresti Színház-és Filmművészeti Egyetemen tanult. Animációival és kisjátékfilmjeivel hívta fel magára a figyelmet. Első nagyjátékfilmje, a magyar-román koprodukcióban elkészült Spirál 2020-ban a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon. Jelenleg rendezést tanít a Sapientia tudományegyetemen.

Az irodalom kategóriában díjazott László Noémi József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is.

A képzőművészet kategóriában díjazott Zoltán Béla a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt.

-MTI-

Kép: Sánta Csaba szobrászművész alkotásai az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj átadóünnepségén a kolozsvári Bánffy-palota udvarán 2021. június 5-én. Az RMDSZ kilencedik alkalommal adta át az elismerést az előadóművészet, az irodalom és a képzőművészet egy-egy jeles erdélyi magyar képviselőjének. A díjátadót a koronavírus-járvány miatt halasztották mostanra. MTI/Kiss Gábor

Kató Emőkét is jelölték a román színházi szakma díjára

Kató Emőke kolozsvári színművészt is jelölték a legjobb női főszereplő kategóriában a Román Színházi Szövetség (UNITER) díjára. Az elismerésre jelölt előadások és művészek listáját csütörtökön hozták nyilvánosságra. Az UNITER-díjak mindig az előző évben bemutatott előadásokban nyújtott művészi teljesítményeket hivatottak elismerni.

Kató Emőkét a kolozsvári Reactor független társulat Minden, amit elvett tőlem Alois című, román és magyar nyelvű előadásában nyújtott teljesítményéért jelölték a legjobb női főszereplőnek járó díjra. Kató Emőke mellett két román színésznőt, Eliza Noemi Judeut és Alexandra Vicolt jelölték a kategóriában. Alexandra Vicol Egressy Zoltán Portugáljában játszotta a női főszerepet a Botosani-i Mihai Eminescu Színházban Vladimir Anton rendezésében.

A legjobb díszletért járó díjra jelölték Andu Dumitrescut is a Pool (No water) című előadásért, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház mutatott be.    A legjobb előadás díjáért versenyez a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulatának Villa Dolorosa című produkciója, amelyet Theodor Cristian Popescu román rendező állított színpadra; a Radu Afrim által rendezett Szív és más húskészítmények című előadás, amelyet Dan Coman román kortárs író szövege alapján vitt színre a Craiovai Marin Sorescu Színház; valamint a kolozsvári Alexandra Felseghi dramaturg szövege alapján készült Verde taiat című román nyelvű előadás, amelyet Adina Lazar állított színpadra a Pro Színház Egyesület nevű zilahi magántársulattal.

Fotó: Bogdan Botaș

 

Átadták a magyar állam támogatásával épült Kolozsvár-Tóközi Református Óvodát

Az oktatási intézményt az Erdélyi Református Egyházkerület építette a magyar állam Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében biztosított támogatásból. A 370 négyzetméteres felújított kolozsvári ingatlanban közel 61 gyerek ellátása biztosított, a beruházás értéke 175 millió forint.

A kolozsvári tóközi református gyülekezet óvodájának avatóünnepségén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében a vallásos nevelés, oktatás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, nem elég, hogy lehetőség van a nevelésre, az intézményeket is létre kell hozni ennek érdekében. 

A püspök azt is kiemelte, nemcsak az a fontos, hogy a közel hetven gyerek szép, modern, otthonos környezetben nevelkedhet az új óvodában: mindaz, amit ott tanulnak, amit az óvónők, dadák átadnak nekik, az ennél is fontosabb. Kató Béla hálát adott és köszönetet mondott azért, hogy az intézmény „él és működik”, és áldását adta az épületre, az intézményre, az ott zajló tevékenységre.

Kozma András, a tóközi református gyülekezet lelkésze felidézte, hogy egy hosszú folyamat vezetett idáig, hiszen a Tóvidéki Református Óvodát még 1999-ben hozták létre a templom alagsorában. A templom közelében levő ingatlant négy éve vette meg az egyház, az itt zajló hosszas munkát, építkezést a magyar állam támogatása tett lehetővé. Ezen az új helyszínen az óvoda végre teljesen önállósulhatott, kibontakozhatott. A háromszor akkor összterületen immár nem egy, hanem három csoport tevékenységét sikerült megszervezni, működtetni.

Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos megköszönte, hogy jelen lehet „a blokkok közötti református zöld sziget” avatóünnepségén, valamint azt, hogy a gyerekek, a szülők, a jelenlevők élettel töltik meg az épületet. Kifejtette, hogy egy nagyvárosban, a szórványközösségekben, a „blokknegyedek” világában kiemelten fontosak azok a közösségek, intézmények, amelyek arra nevelik, ösztönzik tagjaikat, hogy megtartsák nyelvüket, kultúrájukat. Azt is elmondta, hogy a tóközi óvoda korszerű épületét látva nem a modernség, hanem éppen a hagyomány jut eszébe, a kétszáz éves magyar óvodapedagógia hagyománya, mely Brunszvik Terézig és Teleki Blankáig vezethető vissza. Meglátása szerint a magyar óvodapedagógiai hagyomány nagyon hézagosan hozzáférhető a külhonban: elmondása szerint öt éve építik a Kárpát-medencében az óvodákat, és ez idő alatt azt látták, hogy esetleges a külhonban a gyermekek számára a megfelelő szolgáltatások elérése. „A mi dolgunk nem fejeződik be a falak felhúzásával. Innentől kezdve elsősorban önökön múlik, az itt dolgozókon, hogy ezek a gyermekek életük végéig magyarul fognak-e álmodni, másrészt pedig rengeteg feladunk van még, hogy ezt a kétszáz éves magyar óvodapedagógiai hagyományt minden külhonban élő magyar gyermek élvezhesse” – fogalmazott a miniszteri biztos.

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A szegedi testvéregyetemmel ünnepelte a 440 éves kolozsvári felsőoktatást a Babes-Bolyai Tudományegyetem

A testvérintézménynek tekintett Szegedi Tudományegyetemmel ünnepelte május 12-én, szerdán egy online rendezvény keretében a 440 éves kolozsvári felsőoktatást a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).

Mind a kolozsvári, mind a szegedi oktatási intézmény a Báthori István erdélyi fejedelem által 1581-ben akadémiai rangra emelt jezsuita kollégiumig vezeti vissza a történetét. A trianoni döntés után a magyar kormány a kolozsvári Ferenc József Egyetemet Szegeden telepítette le.

A 440 éves évforduló alkalmából kiállítás nyílt a kolozsvári felsőoktatás évszázadairól az egykori várfalból megmaradt, ma kiállítótérként használt Szabók bástyájában. Daniel David, a BBTE rektora bemutatta azt a négynyelvű emléktáblát, amely a mai Románia területén alapított első felsőoktatási intézménynek állít emléket. A román-magyar-német-angol nyelvű táblát az intézménynek otthont adó, azóta lebontott épület szomszédságában, a Farkas utcai református templom falán helyezik el.

Az egyetem közösségi oldalán közvetített eseményen Daniel David rektor megemlítette: a hagyomány nem elengedhetetlen feltétele egy oktatási intézmény kiválóságának. Vannak rangos új egyetemek, és vannak nagy hagyományokra visszatekintő, de ma már nem versenyképes egyetemek is. A BBTE arra tesz kísérletet, hogy a hagyományokat kombinálja a versenyképességgel.

A rektor a kiállítás virtuális megnyitóján mondott beszédében arra is kitért, hogy az emberi ész hajlamos úgy módosítani a múltat, hogy ezáltal igazolja a jelent. \"Ha megértjük a hagyományainkat, akkor stabilabbak, és bátrabbak vagyunk a jelenben, és a jövő lehetőségeit is jobban magunkhoz ölelhetjük\" - jelentette ki.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: városában idén a 440 éve alapított kolozsvári akadémiát és a százéves szegedi felsőoktatást is ünneplik. Megemlítette: a kolozsvári egyetem Szegedre költöztetése olyan korban történt, amikor a térség népei szemben álltak egymással. Abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a ma feladata lezárni a beárnyékolt múltat, és közösen ünnepelni a jövőt. Úgy vélte: a két egyetem együttműködve, egymást segítve lehet sikeres.

Az online rendezvényen a jezsuita rend képviselője, és a Tartui Tudományegyetem rektora is felszólalt. Az Észtország második legnagyobb városában működő egyetem rektora, Thomas Asser felidézte: az általa vezetett intézmény elődjét szintén Báthori István alapította 1583-ban. Az erdélyi fejedelmet ugyanis 1576-ban lengyel királlyá koronázták. Báthori Tartuban is jezsuita kollégiumot emelt akadémiai rangra.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Románia legnagyobb és legjobbnak minősített felsőoktatási intézménye. Az egyetem mai neve és szerkezete a magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem és a román tannyelvű Babes Tudományegyetem 1959-es egyesítésével alakult ki.

 

Kép: A 440. évforduló tiszteletére készített emléktábla, amelyet az Academia Claudiopolitana 1581-es helyszínén fog állni. Fotó: https://www.ubbcluj.ro/hu/