Kolozsvári magyar egyetemi hallgatók történelmi sikere egy kanadai nemzetközi esettanulmány-versenyen

Az erdélyi magyar felsőoktatás és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történetében először végzett első helyen egy globális gazdasági esettanulmány-versenyen a kolozsvári egyetem négy magyar mesterszakos hallgatója, aki a kanadai Calgary-i Egyetem által szervezett nemzetközi megmérettetésen diadalmaskodott.

A négy magyar tagozatos hallgató az EnergyBowl Case Competition 2021 elnevezésű versenyen ért el kiemelkedő sikert, ahova egy selejtező nyomán került be a legjobb tíz csapat közé.

Borsos András, Deák Péter, Kelemen Kincső és Sata Bálint mesterképzős hallgatóknak a döntőben kanadai, kínai, olasz, holland, brit, mexikói, libanoni, perui és indiai egyetemek csapatával kellett összemérniük tudásukat. A résztvevők a kanadai Cenovus olajipari vállalat számára dolgoztak ki stratégiát az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésére vonatkozóan, alátámasztva a javasolt fejlesztések gazdasági és környezeti fenntarthatóságát is.

A megoldásokat online mutatták be egy, a vállalat képviselőiből és nemzetközi tanácsadó cégek gazdasági szakembereiből alkotott zsűri előtt. A kolozsvári diákok a 2000 dollár értékű fődíj mellett elnyerték a jogot, hogy megoldásukat a vállalat menedzsmentjének is bemutathassák. A kolozsvári diákokat Szász Levente, Györfy Lehel-Zoltán és Rácz Béla-Gergely egyetemi tanár készítette fel.

A BBTE különböző diákcsapatai értek már el kiemelkedő eredményeket nemzetközi esettanulmány-versenyeken, mint amilyen a 2019-ben megszerzett 2. helyezés a Norwegian School of Economics vagy a mexikói Universidad Panamericana versenyén, de kolozsvári csapat a világszintű, több kontinensre kiterjedő nemzetközi esettanulmány-versenyek történetében most állhatott fel először a dobogó legmagasabb fokára.

Projekt indult Kántor Lajos hagyatékának feltérképezésére

\"Célunk Kántor Lajos irodalomtörténész, filológus, kritikus kiemelkedően gazdag hagyatékának feltérképezése további kutatások előkészítésére a Láthatatlan Kollégium és a Spectator Média Kollégium diákjainak közös projektjeként. Kántor Lajos kiemelkedő szerepet vállalt a romániai rendszerváltás politikai és kulturális folyamataiban. 30 évvel a rendszerváltást követően a hagyatékkal való megismerkedés hozzásegítheti a rendszerváltás után született fiatalokat ahhoz, hogy konkrét szövegek, dokumentumok, levélanyagok, megfigyelési dossziék tanulmányozása révén szembesüljenek a történeti jelentőségű kulturális és társadalmi átalakulásokkal, korábbi nemzedékek életformájával és értékrendjével. A Láthatatlan Kollégium tagjai filológiai és oral history típusú módszertani megközelítésben Kántor Lajos munkásságát térképezik fel a szerző hagyatékát, levelezését tanulmányozva. Eredeti, járvány előtti terveink szerint a továbbiakban a Spectator Média Kollégium hallgatói forgattak volna dokumentumfilmet, amelyben megszólaltatják a hagyaték kutatóit és megjelenítik a Kántor Lajos után maradt örökséget, problematizálva annak generációközi szellemi integrálhatóságának kérdését. A kialakult helyzethez alkalmazkodva a csapat újratervezést követően közös megegyezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy honlap formájában igyekszik egybefogni és bemutatni azt a változatos és sokrétű hagyatékot, amelyet Kántor Lajos hagyott maga után.\" - olvasható a projekt honlapján.

A honlap tartalmi szempontból folyamatosan bővül, de már most megtalálhatók rajta a Láthatatlan Kollégium diákjaink tanulmányai, fényképek Kántor Lajos fiától, Kántor Lászlótól, a Spectator Média Kollégium 2019. december 11-én készült felvételei Kántor Lajos kolozsvári lakásáról, amikor még hagyatéka érintetlen volt, valamint Balázs Imre József és Tibori Szabó Zoltán Kántor Lajosról írt nekrológja is. Emellett a honlapon bemutatkoznak a két szakkollégium diákjai és vezetőtanáraik.

A Facebook-oldal – www.facebook.com/kantoresque – lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy nyomon követhessék a honlap újdonságait. A csapat további tervei között szerepel egy videókonferencia a Láthatatlan Kollégium tagjainak kutatási élményeiről, valamint egy interjúsorozat, amelyben Kántor Lajos életéhez, munkásságához kötődő személyeket szólaltatnak meg, élő emlékezettel rajzolva tovább portréját.

 A fotót Kántor Lajosról fia, Kántor László készítette

Díjakat adott át Kolozsváron Potápi Árpád János államtitkár

A nemzeti összetartozás évének lezárása alkalmából látogatott december 18-án Kolozsvárra Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki óvodai és iskolai vetélkedők erdélyi nyerteseinek adott át a díjakat, este pedig a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat adott át Balázs Lajos néprajzkutatónak, Csíky András színművésznek és Dávid Gyula irodalomtörténésznek.

Az első díjátadón az államtitkár elmondta: amikor az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évévé nyilvánított 2020-at, arra készültek, hogy méltó módon megemlékeznek Magyarország száz évvel ezelőtti feldarabolásáról, és arról, hogy a szülők, nagyszülők, dédszülők generációinak köszönhetjük, hogy a tragédiák ellenére a nemzet tovább élt, és ma is sikeres. A járványhelyzet viszont úgy hozta, hogy a tervezett programok nagy részét az online térbe kellett áttenni. Mint megjegyezte: minden rosszban van valami jó is, mert így olyanok is bekapcsolódhattak a programokba, akiknek az online tér teremtette meg a részvétel lehetőségét.

A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat a kitüntetettek közül csak Balázs Lajos vette át személyesen. Csíki András nevében Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, Dávid Gyula nevében dédunokája mondott köszönetet.

-MTI-

Kép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b) átadja a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat Balázs Lajos néprajzkutatónak az átadóünnepségen a Kolozsvári Magyar Színházban 2020. december 18-án. Az elismerést Magyarország miniszterelnöke adományozta. MTI/Biró István

Tonk Mártont választották a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorává

Tonk Mártont választották a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorává az egyetem oktatói és diákképviselői - közölte december 10-én, csütörtökön a tanintézet.

A 47 éves filozófiatörténész professzor 2006 óta főállású oktatója az egyetemnek, mindeddig a kolozsvári kart és az egyetem döntéshozó szervét, a szenátust vezette. Tonk Márton egyedüli jelölt volt a tisztségre, és a szavazatok csaknem 96 százalékát szerezte meg. Az egyetemi választásokon a szavazati joggal rendelkező tanárok és diákképviselők több mint 80 százaléka vett részt.Tonk Márton azt követően kezdheti el a rektori munkát, hogy választott tisztségében a román Oktatásügyi Minisztérium is megerősíti.

Tonk Márton az MTI-nek elmondta: jövőre lesz húszéves az egyetem, és az első számú kihívás számára, a húsz év alatt elért eredmények megerősítése. Hozzátette, a doktori iskolák beindítása lesz a mandátuma kiemelt feladata. Megjegyezte: a doktorképzést olyan hiányszakokon indítanák, ahol az egyetem most is kiemelkedő kutatási eredményekkel rendelkezik, és ebben sem a mennyiségre, hanem a minőségre összpontosítanának. Azt is céljának tekinti, hogy Sepsiszentgyörgyön hozzák létre az egyetem negyedik karát. A székelyföldi városban a marosvásárhelyi kar kihelyezett tagozata működik, ahol jelenleg agrártudományi és erdőmérnöki képzés folyik, de készülnek az akkreditációs dossziék a sport és edzői szakokra és művészeti szakokat is indítanának. Ezeket szerveznék önálló karrá.

Tonk Márton azt is megemlítette, hogy szeretné erősíteni azt az életérzést, hogy \"jó sapisnak lenni\" mind a szakmai tekintetben, mind a közösségi tevékenység és szerepvállalás tekintetében mind pedig anyagi tekintetben is.

A magyar állam anyagi támogatásával működő, Romániában azonban magánegyetemként bejegyzett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2001-ben kezdte az első tanévét, első rektora a most rektorrá választott Tonk Márton édesapja, néhai Tonk Sándor történész volt. A mostani választásokat azét írták ki, mert hamarosan lejár Dávid László rektor második mandátuma.

 A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen három (kolozsvári, csíkszeredai és marosvásárhelyi) karán és négy oktatási helyszínén összesen 32 alapszakon és 12 mesterszakon oktatnak. Az egyetemnek a 2020-2021-es tanévben közel 2300 hallgatója van.

Fotó: Sapientia EMTE

A Szépművészeti Múzeumnak adományozta Korniss Péter fotográfus az életművét átfogó archívumát

A budapesti Szépművészeti Múzeumnak adományozta teljes életművét átfogó archívumát Korniss Péter fotográfus kedden a Szépművészeti Múzeumban; a mintegy 34 ezer felvételt tartalmazó anyag a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetben (KEMKI), Korniss Péter Archívumként lesz kutatható. Az ajándékozás bejelentésére a művész munkásságát elismerő Kriterion Koszorú átadását követően került sor december 8-án a Szépművészeti Múzeumban.

    "Boldog szívvel tudok megválni attól, amit annyi éven át gyűjtögettem, az archívumomtól. Boldog szívvel, mert tudom, hogy jó helyre kerül" - méltatta a Szépművészeti Múzeumot és az annak tagintézményeként működő KEMKI-t az ajándékozás bejelentésekor Korniss Péter.

    Mint elmondta, pályafutásának első évtizedeiben az eltűnőben lévő, tradicionális paraszti kultúra nyomait kereste, majd eljutott a "múlttól a jelenig", a hagyományos paraszti kultúrától egy globalizált világig.

    Korniss Péter az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria három éve kiállítást rendezett eddigi életművéből, ami "bátorítást adott" számára ahhoz, hogy megkeresse a felajánlással Baán Lászlót, az intézmény főigazgatóját.

    A fotográfus kiemelte, hogy archívuma a képeket feldolgozva, részletes adatbázissal kiegészítve tartalmazza, a 34 ezer felvételből 4 ezer fotó be is van szkennelve.

    Baán László a három éve megrendezett Korniss Péter-kiállításra emlékezve kiemelte: a Folyamatos emlékezet című tárlat az utóbbi évek egyik legsikeresebbje volt a Magyar Nemzeti Galériában.

    Mint hozzátette, Korniss Péter most átadott archívumát az intézmény egyben kezeli majd; az így létrejövő a Korniss Péter Archívum "a KEMKI egyik ékköve lesz" - fogalmazott.

    Baán László bejelentette: terveik szerint rövidesen egy Korniss Péter műveihez kapcsolódó novellapályázatot is kiírnak, melynek zsűrijébe a fotográfust is meghívta.

    A Kriterion Koszorút átadó Barabási Albert-László matematikus, hálózatkutató, a díj korábbi kitüntetettje elmondta, hogy a Kriterion Alapítványt az erdélyi Kriterion Kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza hozta létre, abból a célból, hogy az erdélyi multikulturalizmus nemes elvei alapján hozzájáruljon az erdélyi művészetek folyamatos fejlődéséhez, európai felzárkózásához és az ott létrehozott kulturális értékek nemzetközi megismertetéséhez.

    A díjazottat méltatva Barabási Albert-László hangsúlyozta: Korniss Péter képei egyszerre hordoznak lokális üzenetet és mutatnak be valami univerzálisat, amely túlmutat ezen "a belterjes es meghitt kultúrán".

    Mint felidézte, Korniss Péter Kolozsvárott született 1937-ben, onnan 12 évesen költözött Budapestre. Először a jogi egyetemre jelentkezett, de 1956-os szerepvállalása miatt tanulmányait abba kellett hagynia. A Budapesti Fényképészeti Szövetkezet "mindeneseként" fokozatosan kitanulta a fényképezés szakmai fogásait. 1961-től harminc éven keresztül a Nők Lapja fotóriportereként bejárta Magyarország vidékeit, a korabeli társadalmi valóság történeteit örökítette meg.

     Korniss Péternek 1974-től sorra nyíltak kiállításai, melyek emlékét katalógusok, albumok - Elindultam világ útján (1975), Múlt idő (1979), A vendégmunkás (1988), Leltár. Erdélyi képek (1998), Kötődés 1967-2008 (2008), Folyamatos emlékezet (2017) - őrzik. "Ezeken keresztül visszalopta Erdélyt és az erdélyi kultúrát Magyarországra, kiállításai és táncházas fotói szamizdat jelleggel inspiráltak több generációt" - emlékeztetett.

    Korniss Péter az 1980-as évek elejétől húsz éven át az amszterdami Internationaal Folkloristisch Danstheater társulatát fényképezte, neves folyóiratok (National Geographic, GEO Magazine, Fortune, Forbes, Time) fotóriportereként, nemzetközi szakmai szervezetek tanácsadójaként működött - idézte fel a díjazott munkásságát Barabási Albert-László.

    A díjátadó alkalmából Fotográfiák 1959-2017 címmel Korniss Péter életművét áttekintő, háromnyelvű fotóalbum is megjelent a csíkszeredai Bookart Kiadó és a kolozsvári Iskola Alapítvány Kiadó közös kiadásában.

    Az életműkötet címlapján szereplő, korábban nem publikált, Lány görkorcsolyával színes otthonában című fotográfia nyomatát Korniss Péter az ajándékozás bejelentése után szintén a Szépművészeti Múzeumnak adományozta.

 

Kép: A Kriterion Koszorút mutatja Korniss Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, fotóriporter, fotóművész, miután átvette a díjat Barabási Albert-László matematikus, hálózatkutató, a Kriterion Koszorú korábbi kitüntetettjétől (b) a budapesti Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában 2020. december 8-án. Korniss Péter a mintegy 34 ezer darab, az egész eddigi életművét átfogó, jól kutathatóan rendszerezett felvételt a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta, amely a nemrég alapított Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetbe (KEMKI) kerül, ahol önálló Korniss Péter Archívumként lesz kutatható. MTI/Koszticsák Szilárd

Elhunyt Terényi Ede zeneszerző

Elhunyt 85 éves korában Terényi Ede Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zenetudós, aki az egyik legjátszottabb alkotónak számít az erdélyi magyar zeneszerzők között.

A zenetudós november 26-án bekövetkezett haláláról a Magyar Művészeti Akadémia és a kolozsvári zeneakadémia is hírt adott.

Terényi Ede Marosvásárhelyen született 1935-ben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte a Bolyai Farkas Elméleti Középiskolában, zeneszerzést Trózner Józseftől, zongorát Chilf Miklóstól tanult, majd a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola zeneszerzési tanszakán Jodál Gábor tanítványaként szerzett oklevelet 1958-ben.

Az egyetem elvégzése után a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola előadója, kezdetben ellenponttant, majd összhangzattant, az 1980-as évektől zeneszerzést, majd zenedramaturgiát is tanított. Ez utóbbi tantárgy bevezetése a főiskolán az ő nevéhez fűződik. Tagja volt a Magyar Zeneszerzők Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémiának.

Zeneírói, zenetudományos munkássága egyaránt jelentős, számos zenei tárgyú kötet és esszé szerzője volt.

Zeneszerzői pályája nagyon sokarcú, stílusa évtizedenkénti jelentős változásokat mutat. Első alkotó periódusát a népdal- és Bartók-hatás jellemzi, ezt követte a szerializmus felé fordulás, a zenei grafika, majd a neobarokk és ezzel párhuzamosan a dzsesszmuzsika felé tájékozódás. Újabb műveit régi erdélyi dallamok mai hangvételű újjáélesztése, modern keretbe foglalása jellemzi.

Számos zeneműve kapcsolódik szorosan a magyar és az egyetemes irodalomhoz, így száznál is több, a magyar és a világirodalom, valamint a népköltészet remekeihez kapcsolódó vokális zenemű szerzője, amelyek műfaji szempontból is változatosak, monooperáktól oratorikus művekig, kórusoktól dalokig.

Munkásságát emellett több szimfónia, zongoraverseny, mise, neobarokk concertók, vonósnégyesek, ütőskvartettek, különböző hangszeres szólódarabok, szonáták, monodrámák, dalsorozatok és kétkötetnyi kórusmű körvonalazza.

Visszakerül méltó helyére a fellegvári Erzsébet-szobor

A Fellegvár korszerűsítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány nem csak az Erzsébet-szobor megrongálódott talapzatának helyreállítását javasolja, a tervek szerint az évekkel ezelőtt megtalált mellszobor is visszakerülne helyére. Az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királyné Stróbl Alajos által elkészített mellszobrának talapzatát Pákei Lajos tervezte, felavatására 1901-ben került sor. A szobrot az első világháború után eltüntették, majd 1940-ben visszahelyezték, végül a második világháború után ismét eltávolították. Díszes talapzata ma is áll, ám benőtte a gaz. 

Az eredeti büsztre a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban bukkant rá Gergely Balázs régész Székely Sebestyén György művészettörténész útmutatása alapján. Stróbl Alajos műalkotása meglehetősen rossz állapotban vészelte át a kommunizmust, golyónyomot is visel. Ebből eredetileg négy készült és lett felállítva a Kárpát-medencében a császárné 1898-ban történt halála után. A Sissi-szobor és környezetének ügye több mint tíz éve van napirenden: az évekkel ezelőtt megtalált Erzsébet-mellszobor visszaállítását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2011-ben nyílt levélben kérte az önkormányzattól. László Attila akkori alpolgármester erre úgy reagált: „az EMNT kérése nagyon szép álom, de egyelőre nem kivitelezhető”. A szobor másolatát így rá egy évre, 2012-ben, az evangélikus templom udvarán állították fel. 

Az eredeti szobor a 3. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával kis időre visszakerült a talapzatra „mutatóba”, majd a Bánffy palotában, a múzeum folyosóján talált ideiglenes otthonra. 

Kép: Az ideiglenesen visszaállított szobor a Fellegváron. Fotó: Bükki Gy. Cecilia/http://amatorversirok.network.hu

Önkormányzati tulajdonba kerülhet a Kolozsvár főterén álló egykori New York szálló

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere november 2-i sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre jelentette ki, hogy - ha eladó lesz az épület - a város élne az elővásárlási jogával. Kolozsvár egyik legpatinásabb épülete, amelynek földszintjén, a New York kávézóban egykor a város irodalmi élete zajlott, másfél évtizede áll kihasználatlanul.

A szállodát egy Ioan Bene kolozsvári üzletember érdekeltségébe tartozó cég vásárolta meg hét évvel ezelőtt, azóta azonban az üzletembert adócsalásért letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Ioan Bene Olaszországba menekült a büntetés végrehajtása elől, az olasz hatóságok viszont ez év nyarán őrizetbe vették.

A kolozsvári román nyelvű sajtó korábban meglebegtette, hogy a magyar állam érdeklődik az épület felől. A hétfői sajtótájékoztatón is úgy hangzott el az újságírói kérdés, hogy ami után Kolozsvár főterének az egyik sarkában álló Melody szálló a magyar állam által finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tulajdonába került, előfordulhat-e, hogy hasonló sorsra jut a főtér másik sarkán álló New York szálló is. Erre válaszolta a polgármester, hogy - álláspontja szerint - a városnak élnie kellene a törvény által biztosított elővásárlási jogával.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt javasolja: alakítsanak ki kulturális központot benne

Az RMDSZ közleménye Oláh Emese kolozsvári alpolgármestert, az RMDSZ Kolozsvári szervezetének elnökét idézte, aki szerint "a New York szálló megfelelő helyszín lehetne egy kulturális központ számára, a város szívében, ahol modern művészeti eszközökkel meg lehetne ragadni például a román-magyar együttélés kérdéseit".

Az alpolgármester hozzátette: az RMDSZ a maga városprogramjában közös román-magyar projekteket kezdeményezését vállalta. Úgy vélte: a New York szálló jövőbeli rendeltetésének kidolgozása ilyen projekt lehetne.

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felidézte: a szövetség mindig is azt képviselte, hogy a patinás épületnek önkormányzati tulajdonba kell kerülnie. Korábban azonban az önkormányzat nem élt az elővásárlási jogával.

A New York szálló a város egykori neves főépítésze, Pákei Lajos tervei alapján épült 1893 és 1894 között. A 8500 négyzetméteres hasznos területű, négyszintes épületben egykor 105 szobás szálló, majd az 1950-es években egyetemi kollégium működött. Az épület az 1960-as évektől 2005-ig immár Continental szálló néven fogadta a vendégeket. Állapota a 2000-es évektől kezdődően fokozatosan leromlott, de tulajdonosa az elmúlt években a homlokzatot tataroztatta.

Újra régi fényében tündököl a Bánffy-palota

Az elkövetkező időszakban a patinás épület hátsó, kevésbé ismert homlokzatának felújításával, valamint a belső udvar kövezetének kialakításával folytatódnak a restaurálási munkálatok.

A Kolozs megyei önkormányzat két éve jelentette be, hogy elkezdik az egyébként rég felújításra szoruló barokk palota felújítását.

Kolozsvár főterének egyik leglátványosabb épülete 1785-ben készült el Bánffy György, Erdély későbbi kormányzójának megrendelésére Johann Eberhard Blaumann német szakember irányítása alatt. Az első tulajdonos 1822-ben bekövetkezett halála után kormányzói lakásként szolgált. Az idők során itt szállt meg I. Ferenc magyar király, osztrák császár (aki 1817-ben első Habsburg-uralkodóként látogatott a városba), I. Ferenc József és Liszt Ferenc is. Később kaszinót, majd „villanyszínházat” (mozit) is működtettek a Bánffy-palotában, de banknak és előkelő kávéháznak is otthont adott. A számos társadalmi rendezvényt befogadó palotát 1948-ban államosították, az utolsó tulajdonos, Bánffy Dénes és anyja egy kültelki házban élték le hátralévő éveiket. Az 1950-es évek elején kiürítették, majd felújították, hogy helyet kapjon benne az akkor újonnan létesülő Szépművészeti Múzeum. Az elmúlt évtizedekben – örökösként fellépve – többen visszaigényelték a palota bizonyos részeit. Volt, aki számára a megyei önkormányzat pénzbeli kártérítést hagyott jóvá, több kérést pedig elutasítottak. Ugyanakkor Bánffy Dénes egykori gondozójának leszármazottja, Paraschiva Roşca bírósági úton kérte az épület egy részének tulajdonjogát. A palota 66 x 48 méteres téglalap alaprajzú, belső udvara 26 méter oldalú négyzet. Az oldalsó szárnyak egy sor helyiséget tartalmaznak, az első és hátsó szárnyban két sor helyiség van. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó díszíti. Mai képe az 1960–70-es évek helyreállításai során alakult ki, a földszinti termek nagy részét újraboltozták és megpróbálták visszaállítani az eredeti helyiségbeosztást. A főhomlokzat eredeti üzletbejáratait ablakokká alakították át- írja a Krónika. 

Az impozáns épület ma a Szépművészeti Múzeum kezelésében áll. 

Fotó: Facebook/Vákár István

Újraválasztották Tompa Gábort az Európai Színházi Unió élére

Újraválasztották Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját az Európai Színházi Unió elnöki tisztségébe.

Az Európai Színházi Unió (UTE) Athénba tervezett idei második közgyűlését a járványügyi korlátozások miatt online tartották meg október 18-án. A közgyűlésen a tagszínházak egyhangú szavazással bízták meg Tompa Gábort újabb kétéves mandátummal. Az UTE új vezetőtanácsot is választott, ennek tagjai: Amalia Kondojanni (Észak-Görögországi Nemzeti Színház, Szaloniki), Nuno Cardoso (Sao Joao Színház, Porto, Portugália), Florian Hirsch (Luxemburgi Nemzeti Színház), Irina Tokareva (Sztanyiszlavszkij Elektrotyeatr, Moszkva, Oroszország), Francisca Carneiro Fernandes (Porto, Portugália).

Tompa Gábor közölte: folytatni szeretné a két éve elkezdett munkát, a nemzetközi együttműködési programok és projektek minél hatékonyabb gyakorlatba ültetését, a rendszeres nyári akadémiák, művészeti csereprogramok és workshopok szervezését, továbbá kiemelten fontosnak tartja, hogy évente sor kerüljön az Európai Színházi Unió fesztiváljára, amelynek 11 év szünet után 2019-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott otthont.

Az idén 30 éves Európai Színházi Uniót 1990-ben alapította Jack Lang francia kulturális miniszter és Giorgio Strehler, a milánói Piccolo Teatro igazgatója. A szervezet a nemzetek közötti együttműködés fenntartható formáit hozza létre, melyek a mai társadalmat kritikusan szemlélő projektekben teljesednek ki. A szervezetnek olyan igazgatói voltak, mint Zsámbéki Gábor, aki Strehler halála után 2004-ig vezette az UTE-t, Alexandru Darie, a bukaresti Bulandra Színház tavaly elhunyt igazgatója és Ilan Ronen izraeli rendező, a Habima Színház egykori igazgatója.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház 2008-ban lett tagja a 12 színházat, 11 tiszteletbeli tagot és négy egyéni tagot tömörítő szakmai szervezetnek, Tompa Gábort, a színház igazgatóját pedig 2018 májusában az unió budapesti közgyűlésén választották a szervezet elnökévé.

Fotó: https://www.huntheater.ro/