Fadrusz János közadakozásból készült mesterművét 1902. október 12-én avatták fel Kolozsvár főterén. A leleplezésen részt vett szinte az egész ország politikai elitje: József Ágost főherceg, Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Fejérvári Géza honvédelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter és még számos közéleti szereplő.

Az 1918-as román betörést követően eltávolították róla az összes magyar vonatkozású címert, s tervbe vették a szobor elpusztításának gondolatát. 1919-ben erdőfeleki román parasztok ökrökkel próbálták a lovasszobrot lehúzni talpazatáról, ellenben ez vajmi kevés sikerrel végződött. 1921-ben „ellensúlyozás gyanánt” vele szemben felállították a Romulust és Remust szoptató anyafarkast, bizonygatva ezzel a románok római eredetét. 1922-ben volt olyan elhatározás, hogy Mátyás szülőháza elé teszik az alkotást, s helyét Avram Iancu 1848-as császárhű tömegmészáros veszi át. Ezen elképzelés viszont nagy felháborodást keltett a többségében magyar lakta nagyvárosban, így végül lemondtak a szobor eltüntetésének tervéről.

Miután a román fél nem tudott mit kezdeni a műemlékkel, megkezdődött Mátyás király személyének „újraértelmezése”. 1932-ben az alkotás új román feliratot kapott, melyet Nicolae Iorga  román ultranacionalista történész írt, melyben kifejtette, hogy habár Mátyás román volt, saját nemzetére támadt és legyőzték a nagy Moldva nemzet által. Iorga kijelentéseinek semmi történelmi valóságalapja nem volt, s állításai némi tisztázást igényelnek mind a mai napig:

  1. Nem cáfolandó, hogy nagy valószínűséggel Mátyás királynak voltak román felmenői, ellenben életében számos alkalommal kijelentette magyar mivoltát ő is és édesapja, Hunyadi János is, így nem nevezhető románnak az, aki nem annak vallja magát.
  2. Másfelől, a moldvabányai csata minkét fél számára eredménytelenül zárult, így nem tekinthető egyértelmű vereségnek Mátyás király hadjárata, főleg, hogy a hadjárat után III. István, Moldva fejedelem hűbéresküt tett Mátyásnak.

A feliratot 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után eltávolították, de Gheorghe Funar, Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere 1992-ben ismét feltetette. A 2011-es restaurálás során a talapzatra a Fadrusz János által tervezett eredeti Mathias Rex felirat került. Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek az éj leple alatt bronztáblát helyeztek el a Nicolae Iorga idézettel. A tábla elhelyezését Sorin Apostu, akkori kolozsvári polgármester történelmi jóvátételnek nevezte. A műemléken történt engedély nélküli beavatkozás miatt Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) volt alelnöke is feljelentést tett. A táblát egy négynyelvű felirattal fedték le.

Az ügyészség 2020. szeptember 17-i álláspontja szerint nem történt bűncselekmény, amikor kilenc évvel ezelőtt a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé engedély nélkül helyeztek ki a ma is megtalálható, magyarokat sértő feliratot.

Az elmúlt években egyébként a város elhanyagolta a szoborcsoport karbantartását. 2020-ban – nyolc év kihagyás után – végre újraviaszozták. Kolozsvár főterének emblematikus szoborcsoportjának karbantartási munkálatait Kolozsi Tibor szobrászművész felügyelte.

Képek:

  1. A szobor avatása 1902-ben. Fotó: commons.wikimedia.org
  2. Az impériumváltást követően a „Mátyás király” feliratot „Matei Corvinul”-ra cserélték, egy szoborrongálási akciót követően. Majd egy Nicolae Iorga idézetet helyeztek el a címer felett a Szent Korona helyén (1932). 1921-ben ugyanezen a téren állították fel a Mussolinitól ajándékba kapott capitoliumi farkas szobrát.  Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/nagykep/116-matyas-a-kepeslapok-kiralya/
  3. A Mátyás-szoborcsoport 2011-es újraavatása. Fotó: Mediafax