Blog - Díjakat adott át Kolozsváron Potápi Árpád János államtitkár

A nemzeti összetartozás évének lezárása alkalmából látogatott december 18-án Kolozsvárra Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki óvodai és iskolai vetélkedők erdélyi nyerteseinek adott át a díjakat, este pedig a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat adott át Balázs Lajos néprajzkutatónak, Csíky András színművésznek és Dávid Gyula irodalomtörténésznek. Az első díjátadón az államtitkár elmondta: amikor az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évévé nyilvánított 2020-at, arra készültek, hogy méltó módon megemlékeznek Magyarország száz évvel ezelőtti feldarabolásáról, és arról, hogy a szülők, nagyszülők, dédszülők generációinak köszönhetjük, hogy a tragédiák ellenére a nemzet tovább élt, és ma is sikeres. A járványhelyzet viszont úgy hozta, hogy a tervezett programok nagy részét az online térbe kellett áttenni. Mint megjegyezte: minden rosszban van valami jó is, mert így olyanok is bekapcsolódhattak a programokba, akiknek az online tér teremtette meg a részvétel lehetőségét.
Kolozsvár - Erdély fővárosa

„Senki soha hivatalosan tán ki nem mondotta a száján, és semmi hivatalos írás ki nem hirdette, de Kolozsvár Erdély fővárosa száz és száz évek óta a mai napig.” (Kós Károly, 1934)
Hunyadi Mátyás szülővárosa, Kolozsvár, a magyar históriába több mint 1100 éve vonult be: honfoglaláskori sírokat a mai város több pontján találtak.
Több mint 70 országgyűlést tartottak itt, az elsőt 1466-ban. 1541-től az Erdélyi Fejedelemség első városa ("civitas primaria"). Heltai Gáspár és Hoffgreff György 1550-ben a Kis-Szamos menti településen nyomdát alapít. 1568-ban Dávid Ferenc az unitárius egyház első püspöke - Kolozsvár máig az unitarizmus központja. Kolozsvár adja Erdélynek és a magyar történelemnek Bocskai Istvánt - a magyar tudománynak és a világnak Bolyai Jánost. 1792-ben innen indul a hivatásos magyar nemzeti színjátszás. Katona József 1815-ben a kolozsvári Erdélyi Múzeum pályázatára írja meg a Bánk bánt. Folytathatjuk a felsorolást a Kolozsvári testvérekkel, Mártonnal és Györggyel, Bethlen Gábor fejedelemmel és Apáczai Csere Jánossal, Jósika Miklóssal és Brassai Sámuellel, Bánffy Miklóssal, Kós Károllyal és Márton Áronnal. A két világháború közötti filmgyártással, az egykori és mai könyvkiadással, folyóiratokkal, kiváló festőművészekkel és grafikusokkal, szobrászokkal… Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország egyik legfontosabb kulturális központja ma is. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
Kolozsvár (románul Cluj-Napoca) Erdély történelmi központja, legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Online újévi kabaré az operában
A LETSHOW egy sajátosabb szilveszteri előadás, amelyben a kolozsvári újévi kabarékra jellemzően megjelennek nagyoperettekből és híresebb musicalekből részletek. Béres László rendező és Kulcsár Szabolcs karmester arra igyekezett, hogy olyan művek kerüljenek színpadra, amelyek, bár közismertek, mégis az elmúlt 10-15 évben nem képezték részét az Opera szilveszteri műsorainak. A kolozsvári társulat számos tagja új szerepben lép a közönség elé: Ádám János és Madarász Lóránt ezúttal nem énekesi, hanem a kabaréjelenetek sztárjaiként. A zenekar több tagja pedig kilép a klasszikus műfaj köntöséből és jazz-, valamint népzenészi muzsikusként fogja szórakoztatni a közönséget a Jazzybirds és Tokos Zenekar tagjaiként. Az Opera magánénekesei, kórusa és zenekara mellett a táncosoknak is nagy szerep jut, hiszen Jakab Melinda és Rusu P. Gabriella koreográfiája igazán mozgalmassá teszi az estét. A hangulatot fokozzák Venczel Attila díszletei, valamint Ledenják Andrea jelmeztervező jelmezei. Két különböző világ, egy polgári és egy, a nagyközönség irányába jobban elmozduló felelget egymásnak az előadás során. A két vendégmeghívott együttes zenéje és az összeválogatott számok is ennek függvényében váltakoznak, egymásnak felelget a musical és az operett, a sanzonok és a kabaré világa. Előadás az előadásban kerül a színpadra, hiszen tanúi lehetünk nemcsak a „kolozsvári lecsónak”, de a kolozsvári tehetségkutató-versenyeknek is. Előadások január 7-én és 1-én.