Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Kolozsvár - Erdély fővárosa

„Senki soha hivatalosan tán ki nem mondotta a száján, és semmi hivatalos írás ki nem hirdette, de Kolozsvár Erdély fővárosa száz és száz évek óta a mai napig.” (Kós Károly, 1934)

Hunyadi Mátyás szülővárosa, Kolozsvár, a magyar históriába több mint 1100 éve vonult be: honfoglaláskori sírokat a mai város több pontján találtak.
Több mint 70 országgyűlést tartottak itt, az elsőt 1466-ban. 1541-től az Erdélyi Fejedelemség első városa ("civitas primaria"). Heltai Gáspár és Hoffgreff György 1550-ben a Kis-Szamos menti településen nyomdát alapít. 1568-ban Dávid Ferenc az unitárius egyház első püspöke - Kolozsvár máig az unitarizmus központja. Kolozsvár adja Erdélynek és a magyar történelemnek Bocskai Istvánt - a magyar tudománynak és a világnak Bolyai Jánost. 1792-ben innen indul a hivatásos magyar nemzeti színjátszás. Katona József 1815-ben a kolozsvári Erdélyi Múzeum pályázatára írja meg a Bánk bánt. Folytathatjuk a felsorolást a Kolozsvári testvérekkel, Mártonnal és Györggyel, Bethlen Gábor fejedelemmel és Apáczai Csere Jánossal, Jósika Miklóssal és Brassai Sámuellel, Bánffy Miklóssal, Kós Károllyal és Márton Áronnal. A két világháború közötti filmgyártással, az egykori és mai könyvkiadással, folyóiratokkal, kiváló festőművészekkel és grafikusokkal, szobrászokkal… Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország egyik legfontosabb kulturális központja ma is. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Kolozsvár (románul Cluj-Napoca) Erdély történelmi központja, legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Kolozsvári románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.